... itt a blog oldalsávjában az idézetet :
"Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született." Tamási Áron
Ezt úgy fordítanám le most magamnak, hogy az ember örökké oda vágyik vissza, ahol felnőtt...
... mert mit lehet arra mondani, hogy pld. ma reggel jelzett a villám detektor és a térképre ránagyítva nem az érdekelt hol villámlik, hanem megkerestem az Anyukám házát és megint (mindig) csak fáj a gondolat, hogy soha többé nem mehetek haza.
Nagyon igaz!
VálaszTörlésJóval többet éltem már itt, mint a falumban, de mégis visszavágyok. Annyi jó van benne, hogy ott él a drága testvérem és hozzájuk mehetek.
TörlésAnya telefonszáma még mindig benne van a telefonomban, képtelen vagyok kitörölni. Odáig már elértem, hogy reggel fél hétkor nem nyúlok a telefon után, hogy felhívjam.
VálaszTörlésHétfőn beszéltem az egyik nagynénémmel, mindig hozzá menekülök, ha már nagyon nagyon hiányzik Anya. Ő pont olyan, mint Anyukám volt, csak a szemük színe különbözik.
Életem végéig hiányozni fog.
Az idő megsegít, ateltem, de a sajgás mindig veled marad
VálaszTörlésTudom😞 hogy is lehetne elfelejteni?
Törlés