... kis pozitív apróságok értek tegnap és ma is😍
Jött az értesítés, hogy a Madeira helyett kényszerből Tenerifén leszállt gépünk miatt plusz költséges szállásunk árát visszatéríti a Wizz@ir. Nem fűztünk hozzá túl sok reményt, kellemesen csalódtunk. Csak a taxi árát buktuk, de az minimális, pár euró volt. Ami a nagyobb veszteség volt, hogy elvesztettünk egy napot Madeiran... de ez már így alakult.
A másik pozitív élményem, hát sosem hittem volna, hogy engem egy opera beleszegez a székbe, bár már a múltkorában a Bohémélet is nagyon tetszett. Nekünk gyerek/fiatal korunkban abszolút kimaradt a komolyzene. Hol is lett volna lehetőségünk rá, falun nem kergették a gyereket az asztal körül, hogy "fijam, márpedig elmész operát nézni /hallgatni". Középiskolás voltam, mikor először voltam igazi, szép színházban - Nyíregyházán. Minden évben bérletet vettünk, így ott ismertem meg a színházi létet. Sosem felejtem el, legelőször Donizetti: Lammermoori Lucia c. operáját (már nem tudom miről szólt) láttuk. Előtte még az iskolában a magyar tanárunk felolvasta nekünk a tartalmát, s a szereplőket fiatal, délceg, helyesnek képzeltük el, s helyette testes és öreg (akkor mi még mindenkit öregnek néztünk... 🫣) operaénekesek voltak, s mi ezen kiakadtunk, csalódás volt számunkra, nem a zenét értékeltük.
Szóval Puccini: Pillangókisasszony volt most a Csokonai színházban, az évadban az utolsó bérletes előadásunk. Valahogy az első perctől kezdve lenyűgözött. Aztán a Nagyárián már gombóc volt a torkomban, a Zümmögő kórusnál meg pityeregtem, tényleg annyira szép volt a zene, meg a történet is hozzá. Ismertem már ezt az operát, de így egyben még soha nem láttam végig. Nem hittem volna, én a falusi lány, hogy így át tudom érezni, és mennyire meg tud hatni egy komolyzenei mű. Mióta bérletezünk (évtizedek óta, a covidkor maradt ki pár év), azért ez is jelen van az életünkben. Minden évadra jut egy opera. A férjem még annyira sem kedveli ezt a műfajt, mint én, de ez őt is elvarázsolta. Feldobott bennünket.
Más.
Holnap kimegyünk a kedvenc helyünkre, Zelemérre vonattal és gyalog visszabattyogunk Debrecenbe. Jó kis séta lesz, már nem is tudom hány km, pedig párszor megtettük ezt a távot. Szombaton meg megejtjük az év első szalonna/grillkolbász sütögetését 😍😋 ez is jó lesz 😊gyűjtjük a pozitív dolgokat.
![]() |
| A két főszereplő Kele Brigitta, Ódor Botond |






















































