2026. április 30.

Olyan jó

... kis pozitív apróságok értek tegnap és ma is😍

Jött az értesítés, hogy a Madeira helyett kényszerből Tenerifén leszállt gépünk miatt plusz költséges szállásunk árát visszatéríti a Wizz@ir. Nem fűztünk hozzá túl sok reményt, kellemesen csalódtunk. Csak a taxi árát buktuk, de az minimális, pár euró volt. Ami a nagyobb veszteség volt, hogy elvesztettünk egy napot Madeiran... de ez már így alakult.

A másik pozitív élményem, hát sosem hittem volna, hogy engem egy opera beleszegez a székbe, bár már a múltkorában a Bohémélet is nagyon tetszett. Nekünk gyerek/fiatal korunkban abszolút kimaradt a komolyzene. Hol is lett volna lehetőségünk rá, falun nem kergették a gyereket az asztal körül, hogy "fijam, márpedig elmész operát nézni /hallgatni". Középiskolás voltam, mikor először voltam igazi, szép színházban - Nyíregyházán. Minden évben bérletet vettünk, így ott ismertem meg a színházi létet. Sosem felejtem el, legelőször Donizetti: Lammermoori Lucia c. operáját (már nem tudom miről szólt) láttuk. Előtte még az iskolában a magyar tanárunk felolvasta nekünk a tartalmát, s a szereplőket fiatal, délceg, helyesnek képzeltük el, s helyette testes és öreg (akkor mi még mindenkit öregnek néztünk... 🫣) operaénekesek voltak, s mi ezen kiakadtunk, csalódás volt számunkra, nem a zenét értékeltük.

Szóval Puccini: Pillangókisasszony volt most a Csokonai színházban, az évadban az utolsó bérletes előadásunk. Valahogy az első perctől kezdve lenyűgözött. Aztán a Nagyárián már gombóc volt a torkomban, a Zümmögő kórusnál meg pityeregtem, tényleg annyira szép volt a zene, meg a történet is hozzá. Ismertem már ezt az operát, de így egyben még soha nem láttam végig. Nem hittem volna, én a falusi lány, hogy így át tudom érezni, és mennyire meg tud hatni egy komolyzenei mű. Mióta bérletezünk (évtizedek óta, a covidkor maradt ki pár év), azért ez is jelen van az életünkben. Minden évadra jut egy opera. A férjem még annyira sem kedveli ezt a műfajt, mint én, de ez őt is elvarázsolta. Feldobott bennünket.

Más. 

Holnap kimegyünk a kedvenc helyünkre, Zelemérre vonattal és gyalog visszabattyogunk Debrecenbe. Jó kis séta lesz, már nem is tudom hány km, pedig párszor megtettük ezt a távot.  Szombaton meg megejtjük az év első szalonna/grillkolbász sütögetését 😍😋 ez is jó lesz 😊gyűjtjük a pozitív dolgokat. 


A két főszereplő Kele Brigitta, Ódor Botond


2026. április 29.

Találtam

... annyira tetszik, mert így, pont így fogom keresni a felhők között a gyógyszert/receptet, hamarosan (júniusban) 😍😍életem leghosszabb repülő útja lesz, ettől messzebb biztosan nem megyek. Jaaa, feltéve, ha nem törlik a járatot. Múltkor a lányom járatát két nappal az indulás előtt törölték, nagy kerülővel, plusz költségekkel került a jelenlegi lakhelyére. 

(azoknak írom, aki nem itt él Magyarországon és esetleg nem tudja: ebben a nagy online világban 3-4 éve? nem is tudom pontosan mióta, úgynevezett "felhő" - be írják mindenkinek a recepteket meg minden egészségügyi adatot, ami az illetővel kapcsolatos)



2026. április 28.

Minden idők

... legunalmasabb posztja következik, és a könyökén jön már ki az ide tévedő látogatónak a virág1, virág2, virág3 fotók, de tulajdonképpen tök mindegy mi jelenik meg,  tetszik vagy sem, ez itt van, itt is marad 😍 

Most nem tudok betelni ezzel a rengeteg harsogó zöld színnel, a szebbnél szebb tavaszi virágokkal. Nézem a pünkösdi rózsákat, a bordó hamarosan nyílik és annyi bimbó van a többin is, hogy több nem is férne rá. Mindazok ellenére, hogy nincs csapadék két hónapja...olyan utálatos már ez a rettenetes, poros levegő és annyira sajnálom a szerencsétlen kis növényeket, már vegetálnak csak, alig bír valamit is fejlődni. És még ezután jön a nyár... 

Egyébként meg, tökéletes megfogalmazás: 

Ha azt akarod hinni, hogy a világ szörnyű, nézd a híreket. Ha abban akarsz hinni, hogy csodálatos, menj ki a természetbe. 

Vad-kert 

Én az utóbbi mondatban hiszek. 













Ahogy a délutáni nap rásüt

Elmúlásában is szép 






2026. április 25.

Elindultunk ma a Skálába

... otthonra "mackót"🤭🤭 (na jó, melegítő alsót) venni a férjemnek. Vele könnyű vásárolni, kettőt levettem az állványról, felpróbálta, jó volt és kész, mehetünk. Ha nekem vettünk volna, ez legalább egy órás program, mert kb. tizehatot fel kell próbálnom 🤣 

Még elléptünk a piacra kenyeret és banánt venni, mondja nekem, olyan szép idő van, nem megyünk ki a Nagyerdőre? Engem nem kell kétszer biztatni ilyesmire, úgyhogy kisétáltunk, csaptunk egy jó nagy kört, a Csinibabánál vettem egy finom fagyit, megnéztük a Békás-tavat, nagyon szutykos szegény, jó pár döglött halat is láttunk benne, meg cuki kis vadkacsákat.  Visszafelé már villamossal jöttünk a belvárosig s úgy gyalog haza. Megjárkáltattuk a kenyeret meg a banánt 🤣 de tényleg olyan szép az idő, kár lett volna kihagyni.


A Csinibaba, Fejes Tomi (Kincsvadászok) , a Tankcsapda dobosának egyik étterme
































A lila akác teljesen felfutott a minimum 10 méteres fenyőfa tetejég