2025. május 30.

Szeretem

... a bodza virágának színét, formáját. Az egész környéket belengi az ILLATA ❤️ legszívesebben egész nap szagolgatnám... 


 Eső után minden beindult (a dudva is...) szépen hajtanak, fejlődnek a kapott növénykék, drukkolok, hogy meg is maradjanak. 
Nálunk még tegnap is esett az eső (6 mm) akkor ömlött a legjobban, mikor mentem a városba. Cuppogott a cipőm, tele ment vízzel. Mire beértem a belvárosba, majdnem elállt, az csak nekem, csak akkor zuhogott, hogy elázzak. 

Nagy kedvencem most! 




Erdélyből jött, kb. 10 centis volt, gyönyörű lett 



Hetek óta virágzik 😍


A hagyma ágyások olyanok, mint egy erdő. Nagyon szép, egészséges hagyma van alatta, a férjem imádja, minden reggelihez hoz be magának. 


A retek is meglódult, abból is viszünk be reggelihez, szép nagyok, gyenge a húsa, lédús, ropogós. A paradicsom kínlódik, de már megmarad, a saját palánták sokkal egészségesebbek, erősebbek. Azokból is ültettem. 

2025. május 28.

Várom

... a vonat indulását, már nincs teendőm itt. Olyan szomorú vagyok mindig, üres a lakás, nincs benne élet. Tulajdonképpen takarítani jöttem, rám várt ez a feladat. A lányok csak tranzitnak használják, ha későn érkezik vagy korán indul a gép vagy éppen valami elintéznivalójuk akad Pesten. A legszükségesebb takarításon kívül másra nem volt/nincs idejük, mert utaznak hozzánk vagy éppen már vissza, azért meg borzasztóan sajnálnám azt az egy napot, ha erre vesztegetnék az időt, inkább velünk legyenek. Szóval ablakot pucoltam, függönyt leszedtem, a világon mindent kimostam, lemostam, felmostam, frissítettem mindent, hisz több mint 2 éve kiköltözött már a másik lányom is.

Eszembe jut számtalanszor, mikor vettük  (2009-ben, vadiúj volt) és átadták a kulcsot, bezártuk mögöttünk az ajtót és sírtunk a párommal. Az örömtől meg  az aggódástól is, mert nagy terhet (hitelt) is vettünk a nyakunkba, hogy csak ne legyen baj, tudjuk fizetni. Akkor már a nagyobbik  Pesten tanult,  a kisebbik meg abban az évben szeptemberben került be  a Corvinusra, albérletet fizettünk addig a nagyobbiknak, az albérlet árát azontúl már inkább a hitel törlesztésére fordítottuk. Így, májusban vettük át a lakást, egész nyáron Pestre jártunk, mire a legszükségesebbekkel berendeztük. Az autó mindig dugig volt tömve cuccal. Hajnalban megsütöttem egy nagy tepsi rakott krumplit, hoztuk azt is fel Pestre, itt nem lett volna időm rá, hogy megcsináljam, mert ezer más teendő volt. Életemben annyi bútort nem szereltünk össze a férjemmel, mint akkor. De boldogok voltunk, mert a gyermekeinknek készült. Akkor még nem sejtettük, hogy egyik sem fog itt maradni. Nagyon szeretem ezt a lakást. Én, ha utazok, nem tudok aludni idegen helyen, de itt nagyon☺️ többet, mint otthon. Csendes, rendezett környék, tele zölddel, parkkal. Jó kis bázis ez nekünk is, ha utazunk repülővel és korán indul a gép, felutazunk előtte nap és kényelmesen kibuszozunk időben a reptérre. Ugyanúgy a lányoknak is. Nem adjuk el, míg végképp eldől, hogy kint képzeli el az életét a másik lányom is. Vagy még akkor sem. Ha nagyon öregek leszünk, akkor ideköltözünk, persze meg kell érni azt a kort. Nagyon rendes az itteni szomszéd, nyugdíjasok, adtunk kulcsot nekik, időnként benéznek, hogy minden rendben van e.

Na, nemsokára indulok, jót elmélkedtem itt... és még mennyi minden jut eszembe ilyenkor, van amikor sírok is egy kicsit.



2025. május 25.

Végre

... esett eső felénk is, két és fél nap alatt 38 mm, ez már jó kis mennyiség, de nagyon nagyon kellett. Igaz kezdhetek majd kapálni, mert leverte az eső, ha megszárad, kőkemény lesz. De ez nem holnap lesz, mert megyek Pestre (most egyedül), szerdán jövök haza, de akkor is csak azért, mert csütörtökön színházba megyünk. Még egy előadás lesz júniusban a bérlettel, gondolkodom rajta, hogy jövőre váltsak e bérletet, mert nem hagyott mély nyomot a lelkemben ez az évad (sem). Még alszok rá egyet.

Így lenyomta az eső a pünkösdi rózsákat, pedig összekötöztem előtte... 




Van egy cserszömörcénk, világszép, mikor a nap rásüt a leveleire:




Van egy baráti házaspár ismerősünk, felszámolják a kertészetüket, egy csomó mindent kaptam tőlük, krizantémokat, klemátiszt, ládákban szamócát, jó pár tűzesőt meg menyecskeszemet. Többet csak azért nem hoztam el, mert szégyelltem volna, persze semmit nem fogadtak el (mondjuk én azért kárpótolom majd egy kicsit őket) szóval örülök neki, hogy kaptam ezeket. 






Még egy kis szépség, így a végére:









2025. május 23.

Bejus

... ha erre jársz, elém került pár fotó a Galyaságról, 2023. májusában jártunk ott, mutatom, nekem csodahely😍






Látod az árvalányhajat? Még nem volt teljesen kinyílva, de a hullámzása a szélben szép látvány volt így is 😍










2025. május 19.

Ezek nélkül

... nem indul a reggelem😍 félig csukott szemmel, minden egyes kortyot ízlelgetve iszom meg az életmentő capuccinomat, utána jöhet csak a tea főzés gyógynövényekből, mindegyik saját, a kertből való: citromfű, fodor- és borsmenta, kakukkfű. Mindig frissen szedem hozzá és annyira finom, illatos, nagyon szereti az egész család. Most köhögünk mindketten, ilyenkor több kakukkfüvet teszek bele. Nem szoktuk ízesíteni semmivel, így szeretjük natúr.


Az új bögrém☺️

Nézem az időképet, Szabolcsban nagyon sok helyen jég esik. Amit nem vitt el a több hullámban pusztító fagy, azt leviszi a jég. És még csak május közepe van... Itt is olyan felhőátvonulások vannak, néha esik, utána süt a nap, per pillanat megint esik és viharos szél van. Mindjárt indulnom kell fogászatra, az esernyőt csavargatja majd a kezemből a szél, de megoldom azért.