Most egy darabig csend lesz

... a sűrű napok, hetek miatt. Bye all! 

Zelk Zoltán: Avarszín

Avarszín gyapjúkabátban
elszállt az ablak alatt,
futottam rögtön utána,
kergettem, mint a nyarat.
Futottam, jaj, de hiába,
elnyelte a fergeteg,
ősz lett, mély-ősz egy csapásra –
zuhogtak falevelek.
Kertjeink halotti tánca,
zúduló sárga szelek,
avarszín gyapjúkabátja
hol száll most, merre lebeg?

Megáll az ember zihálva,
s ríni kezd, mint a gyerek
s kérdezi csak úgy magába:
istenem, kit kergetek?

Szelet és falevelet.

Ezzel a részlettel

... még tartozom. Hazaértünk, most kimosok mindent és azzal a lendülettel pakolok is vissza a bőröndbe, mert nagyon rövid időn belül indulunk Szlovéniába...ez most így jött össze.

Gyönyörű napjaink voltak. Elmentünk a Torocszentgyörgyre a várhoz, igaz a várba nem léphettünk be, mert éppen felújítják. Onnan visszagyalogoltunk Torockóra, majd azzal a lendülettel felmásztunk a Székelykő feléig. Azért nem tovább, mert ránk sötétedett volna. Ott fent elnyúltunk a napon és csak gyönyörködtünk a tájban. Komótosan visszaballagtunk a faluba, a szállásra pihenni😊 nem gondoltam volna, hogy bírok 14 km-t menni jó kis kapaszkodással együtt. És nem is fájt utána a lábam /csípőm.

A fák, a hegyek, a táj mindenütt csodálatos a színes leveleikkel. Némelyik fotó már-már giccses szépségű, nem tudok betelni vele, hát még ott látni a valóságban! 

Imádtam minden percet... Már tervezzük a jövő évi odautat 😍

(Az éjszaka olyan égiháború volt, ami nyáron is ritkán. Egy órán keresztül óriási villámlással, dörrenésekkel tartott a vihar, 23 mm esővel. Október végén ekkora zivatar? 🤔🤔🤔 nem is emlékszem, hogy lett volna ilyen. Az eső nagyon kellett, de a lecsapó villámoktól szívesen eltekintettem volna)