... ezt is. Újra és újra évtizedek óta. Karácsonyra készülünk meg az év végére. Ilyenkor óhatatlanul visszatekint az ember a mögötte lévő hónapokra. Mennyi minden volt benne!
Mi sikerült a tervekből, mit hogyan éltünk meg, milyen élmények értek, milyen volt az egészségünk, miért puffogtunk, mennyit elmélkedtünk az időjárás szeszélyessége miatt, mi bántott bennünket, mit várunk/szeretnénk a jövő évtől. Nem tudom, nem is akarom rendszerezni a dolgokat, ahogy mondani szoktam: ami fontos, minden itt van az elmémben, amit/akit meg el lehet hagyni, azt elhagyom. Nem gyötröm én már magam egy másodpercig sem semmi olyannal, ami lehúzna, csak arra koncentrálok, ami/aki fontos nekem, nekünk.
Tervezünk sok mindent a jövő évre, csak az kell, hogy a Teremtőnk is engedje véghez vinni. Egészségünk legyen! - tudom, hogy minden mást képesek vagyunk megoldani, mert támogatjuk, vigyázunk egymásra maximálisan, hisz senki másra nem számíthatunk, csak magunkra. Gyermekeink több ezer kilométerre, szülők sajnos 😢nincsenek, testvérek messze vannak, meg hát nekik is ezer bajuk, problémájuk van.
No, de nem szomorkodni jöttem ide! 😊 Amit terveztem, mindennel kész vagyok. Bevásárló lista kipipálva, egy-két apróság hiányzik csak. Semmi extra nem lesz, aszalt gyümölcsökkel, sajttal töltött csirkemell tekercsek bacon-be göngyölve, vajas zöldfűszeres lazac (lányomék szeretik meg a férjem, én nem..) zöldséges bulgur, tepsis krumpli és friss saláták😋 desszert gyümölcsös joghurt pohár. Sütök egy csomó hókiflit meg sajtos ropogóst,(abbahagyhatatlanul eszi mindenki...) ezek egyike sem romlandó, nagyon sokáig eláll. Semmi mást nem készítek. Pont elég.
Második nap megyünk a Testvéremékhez (évtizedes szokás). Nagyon megcsappant már a létszám, a szülők hiánya mai napig fáj. A sógornőm szüleit is szerettük, a gyerekeink mindig azt mondták nekik három nagymamájuk, nagypapájuk volt. A 'fénykorban' második nap 14-18-an összegyűltünk otthon. Csodás volt a hangzavar, a sok nevetés, a finomságok, de a legjobb az volt, hogy együtt lehettünk. Imádtam.
A mostani létet is szeretem, csak soha ne hiányozzon senki az asztal körül! Maradjunk meg így egymásnak még nagyon sokáig! Hogy Szenteste vacsora után könnyes - nevetős videótelefonáljunk a másik távolban lévő lányunkkal meg a vőnkkel, aki vigyorogva mondja magyarul: szia anyósom, boldog karácsonyt! Aztán részletesen el kell mondani a lányomnak mi volt a vacsora, hogy van megterítve, meg kell mutatni a feldíszített fát, hogy néz ki a lakás dekorációja, ki milyen ajándékot kapott, szóval minden érdekli őt /őket😍drága tündérem, bár itt lennének ők is! de műtötték a férje csípőjét, úgyhogy az ottani rokonokhoz sem utaztak most el.
Na, sikerült megint olyanokat írni, ami nekem sokat jelent, más meg csóválhatja a fejét és mondja magában: kit érdekel mit csinálsz, mit zabálsz karácsonykor? 🤔🤭😆 Jaaa, amúgy diétázok, úgyhogy nincs zaba, nagyon fegyelmezett vagyok😆😆 elég * - os volt a laborom, magas cukor pld. na, azt mondtam, akkor ácsi! diéta! Többek között no cukor, no fehérliszt, sok zöldség, gyümölcs! betartom hetek óta, fogytam is szépen tőle.
Amúgy meg a végére, megöl ez a szürke, egyhangú időjárás... 🥹
