... hogy megcsináltam, harmadszor (és utoljára...). Azaz, felmásztam a Székelykőre. Az emlékeimben nem volt ilyen nehéz, vagy csak én öregedtem meg? Ez utóbbi inkább. Volt egy nagyon meredek szakasz, ami annyira csúszós volt, hogy komoly kihívást jelentett leküzdeni. Ott már fagyott éjszakánként és ahogy felolvadt a föld teteje, hát próbára tett. Volt amikor fél percig azon gondolkodtam, hová lépjek hogy ne essek vissza, mert egy esés katasztrofális lett volna. Ott semmi nem állít meg a meredek lejtőn és közben szétveri az ember testét, koponyáját a csupa szikla terep. Bevallom, azon a részen féltem 🙄 szerencsére megúsztam. Odafent viszont annyira elöntött az öröm, hogy csak nyeltem a könnyeimet vissza. Nekem az egy hatalmas adrenalin adag volt, testemnek, lelkemnek. Elég sokáig elidőztünk ott fent, gyönyörű idő volt, csak ültünk a hegy tetején és néztük a világszép tájat. Egy társunk még kávét is főzött, komolyan! 😊 felhoztak egy apró kis turista palackot, két kicsi kotyogót, kávét, tejszínt, cukrot, pici bögrét és főzték a kávét. Én nem kávézok (csak capuccino) de ott, a Székelykő tetején nem mindennapi dolog kávét inni, szóval dőzsöltünk. Annyira jó volt! Lefelé egy új útvonalon jöttünk, az un. szekérúton, könnyebb, mint a gerincen végigmenni, de jóval hosszabb és utána még vissza is kellett gyalogolni Torockóra. Bő 16 km volt a lábunkban és több, mint 600 m szintemelkedés, el is fáradtunk rendesen, de ahogy szoktam mondani: nem cseréltem volna senkivel.
Ma még elmentünk egy kedvenc helyemre, Magyarlétán a várhoz, de most nem volt annyira színpompás, mint tavaly, de persze így is élmény volt.
 |
| Induláskor még pára ült a völgyben |
 |
| Háttérben a torockószentgyörgyi vár |
 |
| Egyre feljebb a hegyen |
 |
| Itt már fent a Székelykő tetején |
 |
| A másik oldalon ködtenger a völgy felett |
 |
| Ott lent Torockó |
Gratulalok a sikerhez:) a kave szerintem szuper otlet volt. A fotoid kepeslapba illoek:) ( nekem mas jellegu de hasonloan volt onmagam fele bizonyitasi kenyszerem, hogy meg tudom csinalni:)
VálaszTörlésKöszönöm szépen 🤗 azért örültem neki, hogy feljutottam, mert bizonytalan voltam magamban, képes vagyok e még rá. Igen, bizonyítottam magamnak és jólesett😍
TörlésNagyon rendesek voltak, hogy felcipelték a kávézáshoz a hozzávalókat. Én örülök, ha a víz és kis energiapótláson kívül mást nem kell cipelnem🤭
Minden elismerésem a tiéd, ez igazán szép teljesítmény volt! Szívből gratulálok! El is hiszem, hogy senkivel nem cseréltél volna utána. Mekkora adrenalin löket egy ilyen élményteli túra! Csodálatos panoráma, csodálatos fotók. Sok ilyen élményt kívánok még neked!
VálaszTörlésAz iráni nomádokról szoktam vlogokat nézni, ők is ilyen túrákat tesznek meg és a hátizsákjukban mindig ott van a teafőző és tartozékai. Bárhol megállnak a sziklákon, tüzet csiholnak és teáznak. Amikor a kávézásotokról írtál, rögtön ez ugrott be. Élni tudni kell!
Köszönöm szépen, Margó! Az az igazság, hogy tartottam tőle, egész nyáron nem túráztam a hőség miatt, pár hónap kihagyás már nem tesz jót nekem. Hiába gyalogoltunk a többi utazásaink során, de ott nem volt, illetve kevés szintemelkedés csak. Nagyon örültem neki, hogy képes voltam megcsinálni.
TörlésAz a kávézás meg... először azt hittem képzelődöm az illatot megérezve, de valóság volt 😊