Már

... figyelem egy ideje, hogy nálam nincs minden rendben a blogger körül. Pld. amit tegnap írtam utolsó bejegyzést, még mindig nem látom az olvasnivalók listájában. Régebben pár perc után már látható volt. Vagy a másik: négy blognál egyáltalán nem mutat frissítést a követési listámon: Enhogyan, Vera, Partfal, Nora-bora. Már újra felvettem mindegyiket, hátha jobb lesz, de semmi nem változott. Csak úgy látom őket, ha konkrétan rákeresek az oldalaikra. 

Tapasztalt valaki hasonlókat? Ha nem javul a rendszer, csinálok új blogot... 😡

Más. Ma olvastam és mennyire így van! Régi szép szavaink elvesznek és helyette ilyenek vannak a képzeletbeli szótárakban: kari aji, pari, ubi, köszike, helóka, tali, sali... stb. Van amit én is elfogadok, de pld. a köszike szótól kiver a víz....

"Manapaság már csak úgy jellemezzük a napszakokat, hogy reggel, délben és este, néha hozzá tesszük pontosítva délelőtt vagy délután. Ennyire egyszerűen. 

De volt idő, amikor egy napot számtalan gyönyörű jelzővel illettek. 

"Hajnalban először dereng vagy megtetszik, azután szűkül a hajnal, utána hajnalodik, pitymallik, pirkad vagy világosodik, majd virrad, utána hajnal hasad. Azután feljön, majd felsúddul a nap, később fahegybe ér, majd delelőre áll. 

Délután hanyatlik a nap, azután esteledik vagy alkonyodik, majd lemegy a nap, s jő az esthajnal, utána öregeste lesz, végül beáll az éjszaka..."

Nyilván jó pár szó ezek közül már nem illik a mai környezetbe, de lehet kicsi falvakban még mindig használják. Székelyföldön meg Csíkban mikor járunk, na ott még hallunk nagyon ízes beszédet.

Más. Még mindig ki tudok akadni azért a technikán. Tegnap délután /este kerteztem, későn jöttem be, látom keresett egy ismerősöm, messengeren hívott. Rokon féle, a sógornőm unokatestvére, utoljára a keresztfiaink esküvőjén találkoztunk. Szóval Floridában élnek, készülnek haza a nyáron és Romániában, Erdélyben akarnak eltölteni egy hetet és ehhez kértek tippeket, mert tudják, hogy  mi nagyon sokat jártunk /járunk oda. Ellátuk őket tanáccsal 😆 és megint ez lenyűgöző tudomány: mintha a szomszéd szobában lett volna, olyan tisztán hallottuk egymást. Igen, a szokásos megállapítás: áldás és átok is az internet.

Ma is kertezek még, elnyíltak a tavaszi hagymások java, kínjában fel is száradtak, azokat szeretném felszedni. A kerítés festés egyelőre elmaradt, de még a jövő héten sem lesz meg, mert megint utazunk, úgyhogy lassan már pakolok... Ha hazajövünk már tuti megcsinálom, nem Pató Pál urazok (ejj, ráérünk arra még!) csak egyszerűen nem volt rá időm.