Melyik generációra gondoltak vajon? 50, 60, 70 évesekre?
Az én lányaimnak 14 éves korukig nem volt telefonjuk. Nem is akarták, nem is hiányolták. Nekik a mai napig nincs Facebookjuk!
Mert pld. a mi generációnk garantáltan nem volt a közösségi média rabja. Az első, amire emlékszem az IWIW volt, nagy nehezen jutottam meghívóhoz, mire lett saját oldalam. Nem tudtam vele mit kezdeni, igazából ismerőseim sem voltak rajta, úgyhogy hanyagoltam az egészet. Aztán jött a "kék" - na az már csak egy különös világ! Jó is (ott tudok jelentkezni utakra, túrákra stb.) és nagyon nem szeretem azt a sok mocskolódást, gyűlölködést, ami folyik egy-egy teljesen semlegesnek gondolt oldalon, kertépítős, virágos, lakberendezős, barkácsolós, főzős stb.
Beleolvasok sokszor a kommentekbe és menekülök onnan. Sok követett oldalból ki is léptem, pld. egy növényhatározósból, förtelmes stílusban adogattak ott. A világ összes kincséért nem lájkolnék és kommentelnék idegen oldalakon, mert egyből beleállnak az emberbe, mint a nyuszikás viccben: ha van sapka rajta azért, ha nincs meg azért. Uhhh, micsoda emberek osztják az észt! olyanok akik egy szót! sem tudnak leírni helyesen és ő oktat ki másokat. Jajjjj... Ezért menekülök is sokszor. Megnézem van e valami túra /kirándulás kiírás és lépek is ki. Elég belőle annyi.
Még mindig nem írtam le a blogomban, hogy miért olvasok vissza benne egyre gyakrabban, de tény. Keresem a régen leírt mondataimat, melyek a jelenre is érvényesek.
VálaszTörlésNem azért írjuk a sajátunkat, és követjük másokét, hogy a sokszor nehezen megszerzett nyugalmunkat elveszítsük. Ahogy írod, sokszor a kommentek olvasásakor is, mégis menekülünk, mert védekezni akarunk.
Én a blogok a kommentekkel együtt történő olvasásakor, és a sajátom írásakor egyfajta belső békét keresek, ami örömöt és kikapcsolódást ad. Mindenkinek kell egy hely, ahol ezt megkaphatja, A nyugalom szigete.
Én a sajátomat ilyennek akarom megteremteni, és másétól is ezt várom el. Ha mégsem így történik, soha többé nem megyek vissza.
Ezt írtam még 2012. július 21-én: "Nem verseny, nem stressz, hanem öröm legyen a blogírás, egyfajta kikapcsolódás." Ameddig ezt megtalálom, addig írom a blogom. Eddig még sikerült!
Jók a gondolataid! én most nem is a blog kommentjeire gondoltam, ha valamilyen szinten számomra nem tetsző, akkor per pillanat kiakadok tőle, de hamar túllépek rajta, mert nem ér annyit, hogy egy kicsit is gyötrődjek miatta.
TörlésKonkrétan a közösségi média sokszor alpári stílusú hozzászólói jutottak eszembe, azért írtam a fentieket. A blogvilágban azért nem gyakori az ilyesmi.
A blogok kommentjeiben én sem tapasztaltam alpári stílust. Nem tudom, hogy szerencsés vagyok-e, vagy csak ez a természetes ott. Remélem, hogy az utóbbi.
TörlésNeeem, nekem sem volt itt alpári stílus, csipkelődő, beszólós már volt párszor. Ezért is moderálom a megjegyzéseket.
TörlésKonkretan nem tudom melyik korosztalyra utal a gondolat, mert pl az en eletem sha nem valtoztatta meg..nincs facebookom,intstam, tweeter...stb..egyik sincs, soha nem is volt.Meg anno lattam a filmet, ami a Facebook szulteserol szolt ugymond,,ott az volt, hogy foiskolasok suli utan igy kapcsolodtak, de mindenki szemelyesen ismerte egymast...engem egyik vilag sem hoditott meg, egyedul a blog, de Neha az ott toltott idot is sajnaltam. Szoval; en elem az eletet..persze ezzel egyutt tisztelem a maset. Szeretek erdekes cikket, tortenetet olvasni, meg youtubozni..ahol olyat is nezek gyakran milyen volt az elet 100 eve , meg 80 meg 70.....aki csak azert jar ilyen feluleletre , hogy mocskolodjon, ott valami nagyon nincs rendben....puszi Orsika:)
VálaszTörlésValahogy úgy éreztem, hogy pont a mi korosztályunk vagy még tőlünk is visszább?
TörlésÉn azt sem tudom hogy működik az insta pld... a tweeter nem is tudom mi😆 úgyhogy nagyon kimaradok ezekből, de nem is hiányzik. Az már a fiataloké.
Igen, láttam én is azt a filmet, amiről írtál. Egy kicsi ötletből mekkora dolog született!
Nem értem azokat az embereket, akik ebben élik ki magukat, hogy kötekednek, mocskolódnak. Valóban baj van a toronyban ezeknél az embereknél...
Talán a 70-esekre gondolhattak, saját példámból kiindulva. Mi még tudtunk (kénytelenek voltunk) mobil nélkül élni. Eleinte nem is használtam egyáltalán, a gyerekek mindig morogtak érte, mert hiába hívtak. Most sem vagyok a rabja, csak telefonálásra használom és csak akkor viszem magammal, ha a kertbe vagy valahová megyek, hátha éppen akkor jutok a gyerekek eszébe. Az első számítógépünk kb. 40 évvel ezelőtt volt, de akkor még szinte ki-bekapcsolni se tudtam, nem is érdekelt, időm se volt leülni elé. Jóval később jöttem rá, hogy milyen hasznos is tud lenni a munkámhoz. Akkor kezdtem el tanulni, használni.
VálaszTörlésA fb-ra csak az ismerősök miatt jelentkeztem be, sokakról csak onnan tudok néhány dolgot. Jó találmány lenne ez, de amint íros is, hogy nagyon elszabadultak ott az indulatok még egy főzős oldalon is. Csodálkozunk rajta? A média alpári stílusa után egyáltalán nem csoda (egészségügyi "államtitkár"..... Na ez is megérne egy misét!)
Felölelhet akár 2 generációt is.
TörlésA mi első számítógépünk azt hiszem talán Windows 5-ös volt és az internet meg még az a "betárcsázós" 😆 de hát jó volt az is. A világon mindent magamtól tanultam meg rajta, hogyan kell használni. Aztán hogy kinőtte magát?! Manapság már semmi nem működik számítógép, internet nélkül... Ha úgy vesszük, mégiscsak a rabja lett az emberiség.
Orsi, nem tudod a betűket nagyítani? Mobil9n olvaslak,leginkább, olyan minik, nem látom. Köszönöm
VálaszTörlésAnikó, ha hazamegyek szerkesztek rajta, hátha úgy jobb lesz.
Törlés