... az imént olvastam, nem kell palota a boldogsághoz, elég egy meleg otthon. Sokszor fog el az érzés, mikor hazaérkezek, milyen jó belépni a bejárati ajtón! Ha kint zord hideg van azért, ha nyáron hőség van kint, akkor meg a hűsebb falak közé jó megérkezni. Talán az ünnep közeledte miatt is, talán mert holnap délelőtt érkezik a gyermekem, felfokozott érzelmi állapotban vagyok. Leskelődik, hallgatózik az internet, mikor beszélgetünk itthon is régi karácsonyokról s azokról szóló írások kerülnek elém (pld. Fekete István) és én olyankor elmerülök az emlékekben és nem akaródzik visszatérni a mai világba. Hidegre, hóra vágyom, kint lenni, taposni a havat, majd átfagyva bejönni a meleg házba, forró teásbögrét szorongatni és elpilledni a múltban, jelenben.
Pedig az előkészületekkel sehogy sem állok, nincs kirajzolódva előttem az ünnepi menü, igazából nem is vásároltam még be jóformán semmit sem. Megmentő ötletként láttam a tv csatornák között szörfözve egy receptet, a Főmenü c. műsorban, csirkemell torta, hát nagyon guszta volt, szerintem megcsinàlom, hozzá finom zöldsaláták, csinálok joghurtos/mascarpones, gyümölcsös kelyhet (a család kedvence) meg lesz zserbó és kész! A férjem szokta mondani, ünnepkor sem eszünk többet, mint hétköznap. Igaza van egyébként.
Én meg, ahogy öregszem, drága Anyukám jut eszembe, amit megkívánt, azt megfőzte, megvette magának. Na, én pont olyan lettem/vagyok! egész héten kacsacomb lebegett a szemem előtt, így pénteken megvettem, ma megsütöttem, ahogy kell: párolt lilakáposztával, tört krumplival, pardon! úriasabb módon írva, tört burgonyával. Huhh, valami isteni finom lett, raktam mellé egy csomó almát, narancsot, mandarint, hagymát. A hús vajpuha, a bőre ropogós lett. Mondtam is a páromnak, ezt karácsonykor kellett volna megsütni az ünnepre, de hát ünnep van ma is, advent harmadik vasárnapja. Már rég eljutottunk arra a pontra, hogy semmit nem sajnálunk magunktól, ami nekünk jó, ami örömet okoz. Hát ez most jólesett ☺️
A jövő hét valami szédületesen hamar el fog telni. Hipp-hopp karácsony lesz! Még nincs fenyőfánk sem, de már tudjuk hol vesszük meg. Fel is díszítjük kicsit hamarabb, minél tovább gyönyörködhessünk benne. Szeretném, ha tovább tartana ez a szép időszak...
Csak úgy mondom, annyira, de annyira vágyok most az erdőben màszkàlàsra!... Menni, menni, elfáradni, nézelődni, jó levegőn lenni... Majd pótolom.
(Tudom, hogy nagyon kevesen olvastok már, de olyan jó néha monológozni itt magamban...)
A régi olvasóid bizonyára mind itt vannak. A ropogós kacsasültről olvasva összefutott a nyál a számban. A kacsa is, és a párolt káposzta is nagy kedvencem. Anyósom remekül készítette, saját maga tömte karácsonyig a kacsát, aminek a mája is mindig gyönyörű lett.
VálaszTörlésTartalmas és boldog együttlétet kívánok a családnak - a lányoddal kiegészülve.
Kedves Éva, nem nagyon tudom már követni az utóbbi időben, hogy kik olvasnak, viszont örülök, ha "megszólal" valaki komment formájában, abból lehet valamennyire leszűrni, hogy ki jön még ide.
TörlésKöszönöm szépen a jókívánságokat, biztos vagyok benne, hogy élmény lesz minden napunk együtt a családdal 😍
Nagyon ritkán sütök kacsahúst, max. egy évben kétszer. Most kivételesen jól sikerült 😋☺️
Kedves Orsi, én is jövök hozzád rendszeresen, és szívesen vagyok itt. :)
VálaszTörlésA meleg otthonomban vagyok most, és teljesen igaz, hogy nem kell palota a boldogsághoz.
A lányod talán már meg is érkezett. Boldog együttlétet kívánok nektek.
Tudom, hogy jössz, olvasol és örülök mindig a jelenlétednek😍
TörlésIgen, már itthon vannak a lányomék, pihen, nagyon korán kelt, repült, vonatozott, szóval elhiszem, hogy kimerült.
Köszönöm neked is a jókívánságodat!
Legyen számodra is békés az adventi hátralevő időszaka!