Jó kis út volt

... ez a tegnapi. Nem fog a kedvenc túráim közé tartozni, a meleg miatt. Megfogadtam pedig, hogy nyáron a megterhelő melegben inkább kihagyom a túrákat, de nehezen tudok ellenállni. Erdélyben, Pádis olyan része volt az úticél, ahol még nem jártam. Próbáltunk olyan útvonalon menni, ahol barlangok vannak, de hát ezek a barlangok egyik a völgyben van, a másik meg fentebb valahol. A lényeg az volt, hogy nyílt terepen minél kevesebbet legyünk. Több barlangot és zsombolyt felkerestünk, az egyik híresebb, az Eszkimó jégbarlang, ahol hideg van ugyan, de jég már sehol sincs. Némelyikből olyan hideg áradt, elég gyorsan elpucoltunk onnan, mert le voltunk főve, mint a konflisló, izzadtan nem akartunk ott tartózkodni, tényleg dermesztő volt, pillanatok alatt más hőmérséklet tartományba kerülni. Nagyon technikás szakaszok voltak, gyökerekbe, sziklákba kapaszkodva, tök meredek terepen kellett menni, mikor visszanéztem egy-egy ereszkedés után, hát lehet nem jönnék le még egyszer (dehogynem 🌞) a nap fénypontja számomra a Galbena szirt volt, csodás panorámával. Az utolsó szakasz kicsit megviselt, több km-t gyakorlatilag nyílt terepen tettünk meg. Nagyon nem szerettem, alig hittem, hogy árnyékba kerüljek. Elfáradtam, engem a meleg triplán fáraszt. Ahogy elnéztem/hallgattam a többieket, ők sem voltak fittebbek😄legszebb öröm a káröröm... ja, nem 🤔😆

Egy nő ebben a papucsban túrázott. Ettől még egy tornacipő is jobb lett volna. Egy olyan terepen, ahol végigmentünk, óriási felelőtlenség. 

Fecsketárnics, nagyon sok volt, annyira gyönyörűek