Azért

 ...szeretem én a portánkat, még akkor is, ha nyáron vizes katasztrófa van és kifakadok, hogy meg akarok szabadulni tőle. Tegnap lenyírtam a füvet ( szakadt rólam a víz, pedig hat óra körül kezdtem hozzá...) a férjem át akarta venni tőlem mikor éppen hazaért, de mondtam: szeretek én füvet vágni, de tényleg. Szóval, ha le van nyírva a fű, most meg a kert része is rendben van, a múlt héten állítottam helyre az árvízi helyzet utáni rettenetes állapotból, egész pofás kis rész ez, szeretem. Másodvirágzásban vannak a leanderek is, gyönyörű még mindig. A magától kikelő petúniák tobzódnak, igaz a jég sokat elvert belőlük, szinte a földbe taposta, de magukhoz tértek. Nem is nagyon van már más virágom, a szépséges vinkáim elmerültek a szennyes áradatban, totál tönkrementek. A kínai selyemmirtusz ennyit bírt nőni az idén, pedig ennek elvileg már 2 méteresnek kéne lenni, évente fél, egy métert nőnek, hát ez fél méternél letalpalt, jövőre remélem már jobban beindul. 

Szombaton lesz egy egy napos hegyi túrám, a melegtől lehet ott pusztulok, igaz eleve 1000 méterről indulunk, de nem hiszem, hogy sokkal hűvösebb lenne ott, viszont tudom, hogy panorámás helyre megyünk.