Várok

... az utóbbi időben állandóan várok. Festőre, burkolóra, kőművesre. Vártam, hogy jöjjönek, utána alig hittem, hogy menjenek. Szerencsére már látom a végét, a terasz burkolása van még folyamatban. Na, a burkolós csapat megér egy misét! Ha előző nap azt mondja, hogy másnap reggel fél nyolckor itt lesz, az biztos, hogy 10 órakor esik be. Halálom a pontatlanság, a késés. Mikor egy nagyvállalatnál dolgoztam, volt egy főnököm, aki nagyon utálta a későn érkezőket. Egyszer késtem el, kb. 15 percet, mondtam miért nem értem be időben, annyit mondott, takarodj a helyedre, ha ő az x utcáról be tudott érni, én miért nem, ami jóval közelebb volt, mint ahol ő lakott. Phuuu, nekem az akkor olyan rosszul esett, egész nap sírhatnékom volt. Pedig engem szeretett az a főnök (férfi volt, meghalt már sok éve) pont azért, mert pontos, precíz munkám volt mindig, mi lett volna, ha utál? ☺️Szóval én akkor örökre megtanultam a leckét, hogy soha, sehová nem érkezek későn, mindig inkább hamarabb vagyok ott kicsivel. Így talán érthető, hogy miért neheztelek a pontatlan emberekre, főleg ha nem is jelzi, miért nincs még itt. A férjem csitít mindig, mert én aztán mondom a magamét, a burkolónak is, igaz már kicsit higgadtan, mert mi van ha berág és itthagy? 😄 Ezt már fél lábon is kibírom, főleg ha arra gondolok, hogy hétvégén megyünk a Felvidékre, ott töltjük a Pünkösdi ünnepeket. Igaz még semmi nem állt össze a fejemben, hogy mit is kéne vinni, pakolni, azt sem tudom hirtelen mikor indulunk.

A kert olyan buja, az esőtől hihetetlenül megindult minden, a dudva is 😆 a veteményes részre egyszerűen nem jutottam még el, minimum 150 paradicsom palánta kelt ki, ahogy elhullott tavaly a magja. A zöme a nagyszemű koktél paradicsom, amit nagyon szeretünk enni, nem olyan savas, mint a nagyobb fajták. Persze vagy öt tövet hagyok csak belőle, mert özön termés van rajta mindig. A hagyma is gyönyörű, a retket javában esszük, szóval ad a kert pár dolgot. Millió kapor is kikelt, hol máshol mint az ösvényen, ki fogom szedni míg gyenge és elrakom a fagyasztóba.

A pünkösdi rózsáim egyszerűen világszépek. Minden reggel megsimogatom, megszagolgatom őket és beszélek hozzájuk, hogy tudnak olyan szépek lenni😍😍Annyira szeretem! ❤️

Más. Elmentem egy magánorvoshoz, mert állami alapon 100 év múlva kaptam volna időpontot. Ismeri a férjemet, munkakapcsolat volt köztük, de azelőtt soha nem találkoztak. A vizsgálat díját előre át kellett utalni, mindenről számlát kaptam, nagyon szabályokat betartó orvos. A végén elővett 10000 forintot és visszaadta azzal, hogy az én férjem olyan rendes, kedves, korrekt volt vele szemben, hogy ez nekem visszajár és ha egy hónap múlva megyek kontrollra, az is ingyenes lesz. Gondolhatjátok, teljesen padlót fogtam! Ebben az elvadult világban manapság ilyet megtapasztalni? Hihetetlen volt, csak dadogtam, irtó zavarban voltam. Pedig a férjem nem ajánlgatta őt, a neten kerestem rá meg elolvastam a véleményeket, mindig így keresek orvost. Egyébként csupa pozitív vélemény volt róla és tényleg nagyon rendes, korrekt, nyugodt, érthetően magyaráz. Jó az ilyet megélni.