...lezajlott az esküvő a hétvégén, nem is szenvedtem annyira a melegtől, mint gondoltam, ugyanis késő délutánra odaért a hidegfront és jó kis hűsítő szél fújt, meg esett 23 csepp eső és volt egy kis dörgés, villámlás. Szóval az a lényeg, hogy estére már elviselhető volt a levegő. A fiatalok gyönyörűek voltak, boldogok, vidámak, szeretjük őket :) nem volt nagy buli, kb. 60-an voltunk, normális vacsorával (nem úgy, mint régen, esztelen traktálással, persze mert az volt a szokás, már nem úgy mennek a dolgok) Volt újházi tyúkhúsleves, egy sültes tál mindenféle töltött, sütött stb. húsokkal, vegyes körettel, párolt zöldségekkel és vegyes savanyúságos tállal. Desszertnek somlói galuska. Késő este a gyönyörű, esküvői három emeletes tortából egy falatot nem tudtam enni, így csak a véleményeket hallottam: isteni finom volt :) Éjfélkor volt töltött káposzta, amit nem is tudom hogy miért neveztek annak, mert töltött alig volt benne, ellenben egy csomó savanyú aprókáposzta annál inkább. Abból sem ettem egy falatot sem :) Másnap délelőtt még annyi kaját pakoltak oda nekünk a fiatalok, hogy két nap ebédje megvolt itthon. Egy hónap múlva ismét megyünk lagziba, kicsit sok ez így egymás után, de egyébként meg utoljára rokoni esküvőn a '90-es években voltunk, jól van ez így.
Nagy a pangás a mindennapokban, hajszolom az időt, hogy minél hamarabb múljon el a nyár, elegem van belőle. Látni a pusztulást lépten nyomon, nem tudom feldolgozni, mentünk az autópályán, gyakorlatilag a kukorica mindenütt elpusztult, a napraforgók méteresre nőttek meg, fél tenyérnyi kis tányérjukkal, amiben lehet nem is nagyon van mag, hát nem tudom, lesz itt olyan áremelkedés a mezőgazdasági termények pusztulásával kapcsolatban is, hogy csak nézünk, mint a moziban. Férjem éppen kérdezi, mennyiért vettem ma a vajat, mondom 1000 ft, seggre ült, én már megszoktam (nem, nem lehet megszokni) hogy hetente változnak az árak, és ez csak egy tétel, hol van még ezernyi más is, amire szükség van. A rezsi dolgokba nem is nagyon mennék bele, mi még szerencsésebbek közé tartozunk, alig léptük át kicsivel a gáz fogyasztás határát, a villanyban meg sem közelítettük (160 KW volt havi szinten)de hallottam ismerősöknél elképesztő túllépéseket villanyban és gázban is, inge-gatyája rámegy.
Ma ahogy mentem a dolgomat intézni, a rengeteg japán akác most van teljében, a fák alatt úgy néz ki a sok lehullott szirom, mintha havazott volna. Fura egy fa ez, mikor már sok minden lassan készül az elmúlásra, ez akkor virágzik a legjobban :) rengeteg volt a városban és iszonyat sokat ki is vágtak, pedig ezek igazi oxigén gyártók, ebben a poros városban szükség van minden fára, amiket helyettük ültetnek, háááát, nem egy nagy növésűek lesznek.
Augusztusban nem jön össze Galonya, a szállásadó visszamondta a foglalást, így Istenszéke sem lesz, helyette többek között a Kis-Cohard meg a Hargita szerepel a programban. A Hargitára harmadszor megyek fel, eddig a köd miatt a világon semmit nem láttunk, hát remélem most szerencsénk lesz.
Agyrágóbogár, ha itt jársz esetleg, visszaolvastalak, nagyon régen nem jártam nálad, de fogalmam sincs miért, a rendszer nem engedett kommentelni. Big like a blogodra! 🤗😍👍
Legyenek jók a napjaitok!
 |
| Amit még nem pusztított el az aszály... |
De jó, hogy ilyen szépen múlt el az esküvő! Mintha megrendelték volna a fiatalok, hogy ne szenvedjen senki az őrült melegtől.
VálaszTörlésA veszteség, ami a mezőgazdaságot sújtja most, egyszerűen felbecsülhetetlen! Nincs takarmány az állatoknak, nincs búza, kukorica, napraforgó.... Az árakról meg jobb nem beszélni! Csak nézünk, hogy mi mennyibe kerül! Azt hiszem, nem fognak úgy telni a kukák kidobott élelmiszerekkel! Mi lesz a kis jövedelműekkel, munkanélküliekkel (mert hiába tagadják, de van! Egy-egy kis faluban nincs is lehetőség rá), az egyedülélőkkel... Rágondolni se jó ezekre!
Én már le se merem írni, hogy milyen állapotba tudok kerülni a kertünk látványától.
Világéletemben takarékosan éltem /éltünk, talán mert azt láttam otthon s a véremben van, úgyhogy nem esik nehezemre meghúzni a derékszíjat, ha további spórolásra van szükség.
TörlésA portánk soha nem volt ennyire lehangoló. Locsolás ellenére is csúnya. A fű recseg a talpunk alatt, nem tudom kinő e valaha... 2 éve meg derékig jártunk az esőben. 🙄🥴
Nagyon jó, hogy ilyen jól sikerült az esküvő és Ti is jól éreztétek magatokat. A következőn talán már nem kell félni az időjárástól.
VálaszTörlésA lányom sokat jár vidékre, Ő is mesélte, hogy milyen nagy károkat okoz a szárazság. Nagyon szomorú, mindannyian megszenvedjük.
Nekem sem jelent problémát, ha spórolni kell. Az '50-es években, nagymamáméknál megtapasztaltam, hogy hogy kell megélni szinte a semmiből. Persze, ugyanazokat a körülményeket nem tudom mind feléleszteni, például, hogy csak a konyhában volt fűtés, ott főzött a nagymamám és mi is leginkább ott tartózkodtunk. A szobában, ahol aludtunk nem volt fűtés télen sem. Kibírtuk és nem voltunk boldogtalanok.
Szépek a fák, szeretem nézegetni őket. :) A Hargitát is szeretem! :)))
Bizony, nekem is vannak ilyen emlékeim, hogy nappal csak a konyhában volt meleg és a szobában, ahol aludtunk, csak akkor volt befűtve, ha kint csikorgó hideg volt.
TörlésMi sem tudunk csak egy helyiséget fűteni itthon, az a szerencsénk, hogy jó pár évvel ezelőtt kicseréltettük a kazánt modernre, a felét fogyasztotta a régi kazánnak. Nagyon sokan lesznek nehéz helyzetben.
A Hargitát én is szeretem, csak lássak már valamit a tetejéről, ha felküzdöm magam oda ☺️
Az országrészek szerepet cseréltek, tavaly felénk nem esett. Tudom, ez nem vigasz inkább döbbenet,mert felénk eseget. A kert végében mégis megrepedt föld.Azt hittem nem jól látom, de ott nem is locsolok.
TörlésAzokat a kukorica, napraforgó táblákat már semmi nem menti meg. Sok helyen betárcsázták, takarmánynak leszártépőzték, vaj baj, nem kevés.
Törlés