... reggel felkelt a Debrecentől nem messze élő, örök mosolygós, életerős, középkorú ismerősöm, elkezdett dolgozni, ma délutánra már föld borítja a testét. Hátsó fali infarktus.
Ennyi az élet. Úristen, én az ilyeneket nem, nem és nem bírom feldolgozni, egyszerűen nem jut el a tudatomig.😢😳😳 Felfoghatatlan. Nem tudhatta, hogy ezen a héten már nem lesz az élők sorában. Én sem tudhatom, ahogy más sem. Jaj😭😭
Nyugodjon békében!
VálaszTörlésNem tudjuk, nem tudhatjuk, de jobb is így! Olyan sok ilyenről hallani mostanában! Mindenfélét rebesgetnek, de az ilyen konteók nélkül is eléggé veszélyes időket élünk.
Olyan tragikus😭 a döbbenettől nem térek magamhoz. Egy pillanat tényleg az élet.
TörlésÚgy vagyok vele, hogy nem is szeretném tudni... én bevallom, szoktam néha arra gondolni, hogy vajon most vagyok itt utoljára? fogom tudni, hogy ez az alkalom az utolsó? aztán rájövök, hogy nyilván nem és ez igy van jól. Részvétem...
VálaszTörlésIgen, nekem is sokszor eszembe jut, hogy megélem még ezt meg ezt, furcsa ez, régebben nem voltak ilyen gondolataim, talán a kor is hozza vagy a sok váratlan halàleset az utóbbi időben.
Törlés