...először, Anya nélkül...
"Elrepültél,
valahol a felhők szélén ülsz.
Lenézel,
de nem láthatod,
háborgó szívem,
mit zenél.
Itt hagytál, pedig
azt mondtad,
maradsz még.
Mosolyogva búcsúztál,
pedig tudtad, időd lejárt.
Nagyon fáj.
Hívlak, nem veszed fel
a telefont.
Csak mosolyogsz rajtam
a felhő széléről.
Anya, itt hagytál,
s az én lelkem nagyon fáj"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Tudnod kell, hogy a hozzászólást moderálom, ami nem történik meg azonnal, mert időnként úton, házon és magamon kívül vagyok :)
A névtelen kommentek elkerülése végett csak úgy tudsz hozzászólni, hogyha a Google/gmail fiókodba vagy belépve. Megértésed köszönöm.