... hogy ez csak nosztalgia, a múlt megszépítése, de akárhogy gondolkodom, nem jut eszembe róla semmi rossz. Annál inkább számtalan apró részlet... hányszor, de hányszor gyújtottam be ilyen "spórba"! Előttem van, ahogy Anya vagy régebben Nagymama takarította a tetejét vasporral, vagy amikor kormolták, uhh akárhogy vigyáztak, csak szállt a korom, sokáig kellett suvickolni a konyhát, mire tiszta lett. Volt ilyen rózsás mintás is, de amikor az tönkrement, akkor már csak tiszta fehéret vettek Anyáék. Télen, ha borongós, hideg idő volt, jó nagy fadarabokat (vagy szenet) tettek rá, vörösen izzott a platni, én meg gyerekként azzal szórakoztam, hogy bevizeztem a kezemet és csapkodtam a platnira, mert nagyon tetszett, ahogy pattog, sistereg rajta a vízcsepp. A sütőjébe mikor beletettük a tököt vagy az almát, nem túlzás, de a gáztűzhelyben nem volt olyan jó, mint ami a spór(tűzhely) blóderben(sütő) sült.
Összeszorul a szívem az emlékektől, mert pont olyan zöldre festett fásládánk volt, pont olyan kis zöld tetejű ládikó (Anyánál még mindig megvan...), pont úgy lógott a tűzhely karikáit lehúzó fém nem tudom mi, mondjuk merőkanalat nem tartották ott Anyáék, de vizeskanna az ott volt ugyanúgy mellette, főleg télen, ha behoztuk kintről a jéghideg vizet, hogy enyhüljön egy kicsit( régen nem volt még vezetékes víz falun, kút volt az udvarban, most le van fedve, de pont a múltkor néztem bele, számomra tragédia volt a látványa, teljesen ki van száradva:((( }
Te jó ég, mennyit beszélgettünk ott Anyával/Nagymamával, ültünk a konyhában, ropogott a tűzre vetett akáctuskó, hallom a hangjukat most is (kisjányom...), Istenem de régen volt.... :(
Mennyi szép emlék! Nagymamámnak volt ilyen tűzhelye, mellette a fás láda és a szenes vödör...
VálaszTörlésNekem a platnin sült lángos és a gyúrt, kövérre sütött tészta jut hirtelen eszembe. A tűz erősségét a karikák számával szabályozták.
Igen, a krumplilángost Nagymama is a platnin sütötte ☺️ jaj, meg a pirítós kenyér...
TörlésTényleg! Azt is a platnin sütötte Nagymama, aztán, ahol kicsit fekete lett, ott késsel megkapargatta, fokhagymával megdörzsölte az egészet és zsírral vékonyan megkente. Nekem nagyon ízlett. :)
TörlésÉn is imádtam ☺️ en már nem tudnék olyat sütni, bár a múltkor serpenyőben megpróbáltam, de nyomokban sem hasonlított arra a régire, de azért megettük.
TörlésNekünk is ilyen volt, csak nem szines, már az újitott változat.Meleget a konyhába, meleg vizet és ezen is főztem, mint ifi asszonka...Sütni nem sütöttem, csak a gyerek csimáját szárítottam a közelébe... A tésztát gyúrtam, és csíkokba sütöttük a platnin, tisztitani nem volt kellemes, a hamú kihordása és a fa hordása se volt mennyei, de hozzátartozott......(én azért nem sirom vissza, most sokkal könnyebb) de finom is volt.Szerintem azóta se ettem ilyen finomságot...és a piritós is itt volt a legfinomabb, foghagymával és zsírral kenni...
VálaszTörlésTény, hogy sok nyűg volt vele, de akkoriban eleinte még nem is volt gáztűzhelyünk, igaz ez a nyári konyhában volt, de mi télen is ott fōztünk/tartózkodtunk, bent a házban nem volt főzés. Mindenki imádta azt a konyhát, de még a gyerekeim is, ott voltunk egy csomóban, télen mindig isteni meleg volt, meg ott esett jól az étel. Nyáron meg az almafa alatt, amik az udvar mellett nőttek.
TörlésBizony, sokszor volt pirítós kenyér teával vacsorára! Mit bántuk mi, jóllatunk és kész ☺️
A szüleim mesélték, hogy mikor végre tudtak venni egy kis házat, nrem volt semmi bűtoruk csak egy csupa lyuk sparhelt egy ágy, seprűnyélből szekrény és egy rossz szék, amire nem lehetett leülni. :-) De nagyon boldogok voltak, hogy végre külön család lehetnek.
VálaszTörlésMamáimnál is volt sparherlt, meg teatűzhely, ez hozzátartozott minden falusi házhoz. :-) És előttem van, ahogy kukoricacsutkát bodál bele.
De az én élményeim a sparhelttel sok év után felfrissültek a házi gondozás alatt, hisz több nénim is azzal tüzelt a nyárikonyhában, kellett nekik hordanom a fát, gyújtóst csinálni, begyújtani, venni a vasport a gazdaboltban. :-) Maris néninél a sparhelt alatt laktak a kiscicák. Szerettem ezeket az élményeket, most nincs senki sparheltosom, azt hiszem sajnos lassan kikopnak teljesen. :-( Egy néninél van csak, de használaton kívül áll a sarokban mióta bevezették a gázt. Szépen le van takarva viaszosvászonnak, sose tudni mikor kellhet baj esetén.
Én annyira szeretem ezeket a régi élményeket, visszarepít a múltba, mikor még mindenki élt, akiket szerettem. Soha nem tudom elfelejteni, hozzám tartoznak.
TörlésVaspor... akkor tudod miről írtam ☺️