Motyogós

... napom volt ma. Amúgy is rendkívül frusztrált vagyok a 36 órája tartó esőtől, a szürkeségtől. Annyira fent van a talajvíz, hogy a lépcsőn keresztül már szivárog be a víz a pinceszintre. Nagyon rossz, hogy megszívja magát a fal, utána persze mállik le, nem tud száradni, mert kint is pocsék idő, nedvesség van. Muszáj lesz venni egy páraelszívót, nehogy bepenészesedjen a fal. Uuuuuutálom ezt a sok esőt 😡😡 délelőtt SEHOL máshol nem esett már a Tiszántúlon, csak itt, csak most, csak nekünk Debrecenben. Ez van...

Más. Fodrásznál voltam ma, hogy az ünnepre nézzek már ki valahogy, kicsit kiakadtam, megint emelte az árát, ebben az évben már 1000 Ft-ot... Addig sem volt "óccó" ,  igaz mérges vagyok rá, illetve nem, rosszul írtam, nem mérges vagyok, csak nem megy ki a fejemből... de már majd 30 éve hozzá járok, meg máshol sem sokkal kevesebb. Januárban szerintem megint emel... De ez csak az én bajom. 

Más. Voltam a csontritkulás vizsgálaton, amennyire ki tudom hámozni az eredményt, nem látom rossznak. Ehhez még kell ugye a vérvétel, ami majd január közepén lesz s majd a két adatból megmondják, hogy mi a helyzet. 

Hétvégén irány Pest, nem tudom mennyi kedvem lesz hozzá, ott is probléma volt, telefonált a szomszéd, hogy már kétszer is vijjogott a riasztónk, pufff. Lehet akksit kell benne cserélni. A zemberem meg tudja szerelni, ért hozzá valamennyire. 

Jövő héten, te jó ég! Hipp-hopp karácsony😯 és én még sehol sem vagyok karácsony érzésileg...

Na, már megint mennyit írtam...!? 🤔🤭

Jól mennek

... ezek a dolgok, nagyon jól 😄október elején kértem és december 8-ra kaptam időpontot reumatológiára azért, mert csak szakorvos adhat beutalót csontritkulás vizsgálatra. Arra már az orvos rendezte az időpontot, a héten megyek - ez világrekord. Vérvétel is kell ahhoz, hogy megállapítsák van e csontritkulásom, az január 18-án esedékes, majd vissza a reumatológushoz február elején. Azzal az eredménnyel menjek vissza a háziorvoshoz vagy jobb megoldásként írok neki emailt, hogy az EESZT oldalamon megnézheti mi lett az októberben adott beutaló sorsa. Ugyanilyen tortúrát jártam /járok végig pajzsmirigy szakrendelés terén, csak jóval több várakozási idővel. Júniusban indított kérésekkel még csak januárban megyek ultrahangra és a szakorvoshoz nem is tudok időpontot kérni, mert a februári MÁR tele van, a márciust meg MÉG nem nyitották meg. Hetente többször érdeklődök, de nem tudok bejutni hozzá 😄az időpontos hölgy javasolta, hogy majd menjek oda a rendelőhöz és nyomjam a kezébe a leleteket és azt csinál vele, amit akar. Mire a végéhez érek, majd egy év lesz, de már indítsam az esedékes évi kontrollra könyörgés folyamatát 😄 hihetetlen... 

Még egy ilyen egészségügy a világon nincs. Nekem hála Istennek nincs panaszom, megelőzés miatt csinálom ezeket (pld. engem sok-sok évvel ezelőtt műtöttek pajzsmirigyre, azért kell kontrollra járnom) de mi van azokkal, akiknek komoly panaszokkal kéne szakrendelésekre eljutni? Magánorvost nem tudnak nagyon sokan megfizetni (most voltam SOS egy magánrendelésen, 19000 ft csak maga a konzultáció...), hát nem is tudom mi lesz, komolyan félelmetesnek tartom, hogy aki szegény, az (bocsánat a szóért) forduljon fel? a kutyát nem érdekli ezeknek az embereknek a sorsa. A drága kis elesett, gyámoltalan idős emberek, beletörődve várják a sorsukat. Végtelenül szomorú.

 Nosztalgiával gondol vissza az ember az "őskorra", mikor odamentél egy szakrendelésre, vártál ugyan egy két órát, de bejutottál és másnap már tudtad intézni a következő vizsgálatot....

Na, megyek könyvelni, kikapcsolom az orvosi rendelőket ☺️

Ablakdísz, az árnyékolón keresztül ☺️

Tele van

... a lelkem most ilyenekkel, az érzésekkel. Szembejön velem egy-egy szép vers. Tudom, nem vevő már senki az idézetekre, de nekem szükségem van rá. 

Kassák Lajos: Advent van 

Advent van, s átjárja lelkem

a szeretet és az emlékezés.

Rájövök ismét-tán ezredszer-,

hogy szépen élni gyakran túl kevés.

Szeretni szóban és tettekben,

hinni, remélni szüntelen.

Táplálni kell mosollyal, öleléssel,

hogy emléked hibátlan legyen.

Most visszarepülök gondolatban

gyermeki önmagamba újra…

látom, amint jancsi-kályha mellett

anyám fagyos lábujjamat gyúrja.

Hársfa teát tölt poharamba –

˝Idd meg! Nem fogsz fázni majd!˝

Átmelegedett a testem, valóban

s én azt hittem a tea tette azt.

Ma már tudom, tőle volt meleg.

Ölelés, szeretet, gondoskodás

ezek voltak mitől az a ˝jó˝

a testem és a lelkem járta át.

Ez adta azt a boldog érzést,

mi ma is rám tör, ha a múltba

révedek.

Hiánya – így advent idejében –

fájón kéri vissza az elmúlt éveket.

Emlékszem a finom illatokra,

ami a konyhát járta át,

mikor sült a finom mézes,

és a lágyan foszló mákos kalács.

Arca piros volt az izgalomtól,

mikor a szobába engedett,

csilingelt egy üvegpohár szélén:

˝Itt az Angyalka! Megjelent!˝

Futottunk mind a fenyő köré,

ámultunk, örültünk nagyon.

Ezt a boldog érzést fiaimnak

minden karácsonykor átadom.

Már negyedszer töltjük el nélküle

a karácsony szent ünnepét,

de lelkemben ott mosolyog képe,

ahogy átöleli hét kisgyermekét.

Mert az ünnep attól sokkal szebb lesz,

ha gyertyafényben rá emlékezünk

s tudom – onnan fentről ő is nézi:

Ugye mindenkit szeretünk?

Jusson szép szóból bárkinek!

Simogató, ölelő kezekből,

mosolytól csillogó szemekből

áradó tűz gyújtson fényeket!

Muzsika szálljon a gyermek kacajból,

áhítat járja át a lelkeket!

A szeretetet, mit tőle tanultunk

naponta adjuk át mindenkinek.

Lassan

... nagyon lassan kezd elkapni egy kis ünnepi hangulat. Már kitettem az ablakba a ledes fényeket, de  egyelőre. ennyi. Pont mondtam ma a férjemnek, hogy a dekoráláshoz nekem ihlet kell s az még nem igazán kapott el. Ma inni akartam egy forró csokit a téren, de lebeszéltem magam róla, olyan rossz volt a gyomrom, így az még várat magára. Tudom, hogy nagy átverés ez a forró csoki (egyszer szemem láttára öntögették bele egy tálba a pudingporos zacskókat és keverték el tejjel, majd nagy betűkkel ki volt írva : eredeti olasz, forró csoki...), aranyáron mérik lassan, 2 dl 800 ft, de egyszer az adventi időszakban feláldozom magam🤭😄 és veszek, holott itthon is megcsinálhatnám magamnak/magunknak, de ez más, ezt a kezembe adják 🤣 micsoda érvelés... 🤔🤭😄

Kérdeztem a családom, mi legyen a karácsonyi menü, hát semmi extrát nem kértek (de jó!) Lesz aszalt gyümölcsökkel és szárított paradicsommal töltött, baconbe tekert csirkemell, sok salátával, párolt zöldséggel, serpenyős burgonyával. Meg joghurtos gyümölcskehely, ezt mindenki imádja. Vettem egy mascarponet ma, úgyhogy az elmaradhatatlan tiramisu is ott lesz az asztalon. Már ha bírunk még enni...

Tulajdonképpen nincs sok vágyam sem.... Együtt legyen a család, megyünk a drága Testvéremhez, az ő gyerekeik is otthon lesznek. Ha belegondolok, ezt várom nagyon, hogy azokkal legyek akiket végtelenül és örökké szeretek. 

És elviselhetetlenül hiányoznak Anyukámék, azok a füstös hideg téli esték, amikor késő este mentünk haza a Tesóméktól és Anya házába belépve valami ma már elérhetetlen melegség fogadott a szó minden értelmében.

Hoztam egy kis adventi fényeket a városról, én még nem láttam, majd szombat este megnézzük. Ezek a fotók különböző hírportálokról származnak. 

Tudom,

 ...hogy szabad ár (rablás) van minden területen, a gyógyszertárak esetében is. A felírt, receptes (azt hiszem...) egyforma árban van mindenütt, de a recept nélküliek?? hááát...Tegnap vettem egy 60 szemes Detralexet, én szinte mindig egy gyógyszertárba járok, ahol tudom, hogy kedvező(bb) árak vannak, ráadásul még akciós is volt, így 5190 ft-ot fizettem érte. Hazaérve pont szembejön velem egy reklámújságon -nagyon akciósan, jujjj-  7290 forintért. Legyen hálás az ember, hogy jéééé, 8190 forint helyett micsoda kedvezményt adtak a népnek, hurrrrááá, hát ezt akkor nosza! vegyük meg. Ugyanaz a kiszerelés mindkettőnél, 60 db. 2100 ft a különbség...egyetlen tételnél. S az a szomorú, hogy én itt válogathatok a gyógyszertárak között, hogy hol veszem meg, de mi van egy kis településen, ahol egy helyre tudnak csak menni az ott élők? megveszik aranyáron, mert szüksége van rá és itt nem csak a Detralexről beszélek, minden egyéb nem támogatott készítményről is. Ilyenkor szezonja van a megfázásos betegségeknek, no azt is láttam már, hogy ezek az agyonreklámozott láz-fájdalomcsillapító italporok is micsoda árban vannak!!??😯Tisztában vagyok vele, hogy nem jótékonysági intézmény egyik gyógyszertár sem, de én akkor is ocsmány dolognak tartom, hogy ekkora különbségek vannak az árakban. És megtehetik, semmi nem korlátozza őket. Ez van, ezt kell szeretni...🤔

Nagyon szerencsésnek

... érzem ám sokszor magamat! Az előző napok irtó pocsék időjárásához képest megúsztuk eső nélkül, sőt! olyan meleg volt arrafelé, hogy egy szál vékony felsőben túráztunk, ugyanis 18-20 fokos meleg szellő lengedezett. Annak a meleg területnek volt ez is a része, ami Magyarországon is rekordot döntött. Este viszont már csepergő eső fogadott itthon.

Az erdő most is szép. Mindig azt hiszem, túl kopár már ilyenkor, de még mindig vannak színek, egy pár fa, amin még megmaradtak a falevelek, a gyönyörű, élénkzöld, semmihez nem hasonlítható puha, bársonyos mohás sziklák, fák.

Hatalmas sár volt az utakon, előtte napokban ott is zuhogott az eső, egy helyen szó szerint bokáig merültem a sárba, az volt a szerencsém, hogy a túrabakancsok "nyelve" egybe van varrva/szabva a felsőrésszel, így nem folyt be a híg sárlé a bakancsba. A végén lemostam a patakban és nem volt gond vele. ☺️A patak, ami nyáron el is tűnik szinte, most megvadulva rohant.

Nagyon sokat mentünk, megmondom őszintén, elfáradtam (nem először írom már ezt... 😞)  pedig nem volt nagy a szintemelkedés, csak a táv tűnt soknak. Este fürdés után csak beestem az ágyba. De nem bánok meg egy percet sem, reggelre kipihentem magam, igaz nem voltam még így sem túlságosan fess/friss 🤭😄

Ezen ott van egy kis cuki sárga fekete szalamandra ☺️