2026. május 3.

Anyaként

... maximálisan ezt, így érzem. Ma már pityeregtem annyit, de annyit...! A gyermekeim köszöntésén. Az anyákról szóló istentiszteleten, hogy menjünk el az anyukánkhoz, öleljük meg vagy hívjuk fel. Mennék, hívnám, ölelném...🖤

 Meg úgy egyáltalán, az idő múlását is sirattam. A boldogság érzése eltölt nap mint nap, hogy anya vagyok, hogy nagyon sokáig mellettem lehetett és mondhattam én is: szia Anya! és tudom, hogy most is velem van az én kicsi, szelíd, csupaszív, mosolygós ANYUKÁM 🖤❤️ 



Még csak ilyenek a pünkösdi rózsák

Hetek óta csodás, lassan elvirágzik


Tavaly kaptam


Nem tudom megunni











2026. május 2.

Semmi extra

... csak simán szép út volt, nonstop beszélgetésekkel (pár barát is velünk tartott) és tényleg jó kedvvel sétáltunk a kék ég alatt. Egyetlen negatívum, bokáig érő por/homok van az erdei úton, ugye 2 hónapja nem volt csapadék, borzasztó a szárazság. Sok-sok éve túrázok, de még nem láttam ilyet, hogy erdőszélen kiszáradt április végére a csalán... Szó szerint derékig porosak voltunk. Itthon ahogy lehúztuk a túracipőt, zoknit... huhhh, fekete volt a lábunk a homokos, poros úttól.

Tulajdonképpen örülni kéne, hogy milyen szép most minden, de olyan szomorú látni, hogy kínlódik a természet, meg minden növény a mezőgazdaságban az iszonyú aszálytól.
















2026. április 30.

Olyan jó

... kis pozitív apróságok értek tegnap és ma is😍

Jött az értesítés, hogy a Madeira helyett kényszerből Tenerifén leszállt gépünk miatt plusz költséges szállásunk árát visszatéríti a Wizz@ir. Nem fűztünk hozzá túl sok reményt, kellemesen csalódtunk. Csak a taxi árát buktuk, de az minimális, pár euró volt. Ami a nagyobb veszteség volt, hogy elvesztettünk egy napot Madeiran... de ez már így alakult.

A másik pozitív élményem, hát sosem hittem volna, hogy engem egy opera beleszegez a székbe, bár már a múltkorában a Bohémélet is nagyon tetszett. Nekünk gyerek/fiatal korunkban abszolút kimaradt a komolyzene. Hol is lett volna lehetőségünk rá, falun nem kergették a gyereket az asztal körül, hogy "fijam, márpedig elmész operát nézni /hallgatni". Középiskolás voltam, mikor először voltam igazi, szép színházban - Nyíregyházán. Minden évben bérletet vettünk, így ott ismertem meg a színházi létet. Sosem felejtem el, legelőször Donizetti: Lammermoori Lucia c. operáját (már nem tudom miről szólt) láttuk. Előtte még az iskolában a magyar tanárunk felolvasta nekünk a tartalmát, s a szereplőket fiatal, délceg, helyesnek képzeltük el, s helyette testes és öreg (akkor mi még mindenkit öregnek néztünk... 🫣) operaénekesek voltak, s mi ezen kiakadtunk, csalódás volt számunkra, nem a zenét értékeltük.

Szóval Puccini: Pillangókisasszony volt most a Csokonai színházban, az évadban az utolsó bérletes előadásunk. Valahogy az első perctől kezdve lenyűgözött. Aztán a Nagyárián már gombóc volt a torkomban, a Zümmögő kórusnál meg pityeregtem, tényleg annyira szép volt a zene, meg a történet is hozzá. Ismertem már ezt az operát, de így egyben még soha nem láttam végig. Nem hittem volna, én a falusi lány, hogy így át tudom érezni, és mennyire meg tud hatni egy komolyzenei mű. Mióta bérletezünk (évtizedek óta, a covidkor maradt ki pár év), azért ez is jelen van az életünkben. Minden évadra jut egy opera. A férjem még annyira sem kedveli ezt a műfajt, mint én, de ez őt is elvarázsolta. Feldobott bennünket.

Más. 

Holnap kimegyünk a kedvenc helyünkre, Zelemérre vonattal és gyalog visszabattyogunk Debrecenbe. Jó kis séta lesz, már nem is tudom hány km, pedig párszor megtettük ezt a távot.  Szombaton meg megejtjük az év első szalonna/grillkolbász sütögetését 😍😋 ez is jó lesz 😊gyűjtjük a pozitív dolgokat. 


A két főszereplő Kele Brigitta, Ódor Botond


2026. április 29.

Találtam

... annyira tetszik, mert így, pont így fogom keresni a felhők között a gyógyszert/receptet, hamarosan (júniusban) 😍😍életem leghosszabb repülő útja lesz, ettől messzebb biztosan nem megyek. Jaaa, feltéve, ha nem törlik a járatot. Múltkor a lányom járatát két nappal az indulás előtt törölték, nagy kerülővel, plusz költségekkel került a jelenlegi lakhelyére. 

(azoknak írom, aki nem itt él Magyarországon és esetleg nem tudja: ebben a nagy online világban 3-4 éve? nem is tudom pontosan mióta, úgynevezett "felhő" - be írják mindenkinek a recepteket meg minden egészségügyi adatot, ami az illetővel kapcsolatos)



2026. április 28.

Minden idők

... legunalmasabb posztja következik, és a könyökén jön már ki az ide tévedő látogatónak a virág1, virág2, virág3 fotók, de tulajdonképpen tök mindegy mi jelenik meg,  tetszik vagy sem, ez itt van, itt is marad 😍 

Most nem tudok betelni ezzel a rengeteg harsogó zöld színnel, a szebbnél szebb tavaszi virágokkal. Nézem a pünkösdi rózsákat, a bordó hamarosan nyílik és annyi bimbó van a többin is, hogy több nem is férne rá. Mindazok ellenére, hogy nincs csapadék két hónapja...olyan utálatos már ez a rettenetes, poros levegő és annyira sajnálom a szerencsétlen kis növényeket, már vegetálnak csak, alig bír valamit is fejlődni. És még ezután jön a nyár... 

Egyébként meg, tökéletes megfogalmazás: 

Ha azt akarod hinni, hogy a világ szörnyű, nézd a híreket. Ha abban akarsz hinni, hogy csodálatos, menj ki a természetbe. 

Vad-kert 

Én az utóbbi mondatban hiszek. 













Ahogy a délutáni nap rásüt

Elmúlásában is szép