Csillogás

... és tömeg. A fények miatt mentünk csak. Meg hallgattunk egy kis koncertet. 

Az első

Várakozzatok hittel, reménnyel, szeretettel...

Világítson, hát az első gyertya, a hit. 

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. ”

 A zsidókhoz írt levél 11:1

Sétáltunk...

... kicsit levegőzni akartunk, nem volt hideg, a fotókiállítást néztük meg többek között, meg az adventi forgatagot. Sokan voltak az utcákon, mi is megnézegettük a kínálatot, hàààt vannak árak 😄 sajtot vettünk, szárított paradicsomos- bazsalikomos, meg lilahagymás tekercses sajtot, itthon megkóstoltam, ha nem szégyelltem volna, megeszem az egészet, a szárított paradicsomosat😄😄(igaz, nem vettünk sokat) mennyei finom, egyébként is élek-halok érte, le lehetne csalni a térképről sajtokkal😄

Mást nem is vettünk, megnéztük a fotókat, szenzációs mindegyik. Mindig is irigyeltem azokat, akik így észreveszik a gyönyörű, egyszeri, megismételhetetlen pillanatokat.

Kicsit még irigykedtem a korcsolyázókra is, van bennem egy kis sóvárgás, hogy vajon tudnék e még korizni, lánykoromban volt utoljára a lábamon korcsolya, az meg nem tegnap volt... (ahhh... 🤦🏻‍♀️😏)

Holnap megint elsétálunk a térre, az első gyertyagyújtásnál ott leszünk, meg felkapcsolják az ünnepi fényeket. Este 10-ig fog csak égni, takarékossági okokból. Alig jár már akkor az utcákon ember, nem is baj, ha lekapcsolják.

Pár kedvenc kép a fotókiállításról, persze nem adja vissza a látványt, ahogy ott látni nagyban.

Az a kiállítás címe : Magyarország 365

Ez tetszik a legjobban ❤️

Ez a rész mindig szép

... az új Városháza előtt olyan szépen megtervezett virágos ágyás van minden évszakban. Az árvácskás téli, tavaszi :

Fórum karácsonyfa, rá sem fér a képre, 3 emeleten át magasodik. 

Holnap megkezdem én is a lakás dekorálást. 

Mèg életemben

... nem jártam így, mint ma. Régóta terveztem, hogy készítek egy jó adag házi tésztát. Ugyanúgy raktam a hozzávalókat, mint szoktam, összeállítottam szépen, majd pihentettem egy kicsit. Venném ki a tálból, hàààt, mint a pacal, úgy nyúlik. Így hozzá sem lehet kezdeni, beleragad a nyújtógépbe, elkezdtem átgyúrni plusz lisztet hozzáadva, de még úgy sem volt jó. A legvastagabb fokozaton nagyjából kinyújtottam, s most figyelj!.... hajszárítóval 🤦🏻‍♀️🤦🏻‍♀️gyorsítottam a száradást, mert még este is ott álltam volna mellette.  Lelki szemeim előtt láttam Nagymamám rosszalló tekintetét, ő azt tanította, hogy lágy sose legyen a tészta, mert csak bosszúságot okoz. Nem tudom mi lehetett az oka, talán ez a nagyon ramaty idő, egész nap csepeg/csorog/esik/szitál s gondolom annyira párás a levegő (bent a lakásban is?) a tésztám meg megszívta magát. Na, már mindegy!... Én ezzel annyit variáltam/kínlódtam, mire úgy ahogy elfogadható lett, egy jó ideig nem valószínű, hogy gyúrni fogok, bár ez a mostani mennyiség sokáig elég lesz: 14 tojásból készült, nem is mértem a lisztet, de kb másfél kiló vagy ahhoz közeli súlyú lehetett. A vicces az volt, mire kinyújtottam mindet a legvékonyabbra, olyan rohamosan száradt, hogy alig tudtam egy kis főzetnyi csigát sodorni. Mindenféleképpen akarok az ünnepre csigát készíteni, de akkor csak vagy két tojással gyúrok egy adagot.

No, micsoda problémáim vannak, ugye?... 🤦🏻‍♀️🤔 Nekem egyébként már ez is egy kicsit ünnepi készülődésnek számít. Jövő héten jön haza a pesti lányom, addigra már szépen feldíszítem a házat 😍 Szeretem így látni a házunkat. Ilyenkor, ahányszor belépek az ajtón, különös melegséget érzek.

Több fajta készült : lebbencs, cérnametélt, csusza tészta.