... nem leszek kedvence a nyár imádóknak, mondjuk nem is kell, hogy az legyek🤭 szóval azon filóztam ma (meg tegnap is) a városban, miközben záporoztak körülöttem a hulló falevelek, borongós volt az ég és néha szitált az eső, vizes volt az út, hogy tulajdonképpen én ezt szeretem. A ködöt, a párát, az ősz illatot, ami még a szmogos városi levegőn is átüt. Végre nem izzadok le, mint egy konflisló, annyit gyalogolok amennyit bírok/akarok, nem rohanok hazafelé, mert pusztulok el a hőségtől és szeretem a hideget is.
Készül ezerrel a város az adventi időszakra, itt 21-én már felkapcsolják az ünnepi fényeket, soha ilyen korán nem volt még ez, nem is nagyon értem, illetve igen: üzlet. Épp mondtam a férjemnek, ebből engem annyi érdekel, hogy szeretem a fényeket, a díszkivilágítást, még akkor is, ha sokan pazarlásnak tartják. Elmegyünk adventi programokra és kb. ennyi. Sok éve már nem veszek ott semmit, kb. háromszoros árakon biztos, hogy nem.
Hétvégén túrázunk, a Tar-kőre megyünk, kb. 16 km és 400 m lesz a szintemelkedés. Magyarországon az egyik legkedvesebb kilátópontom, nagyon szeretem, már negyedjére megyek oda, ez is a megunhatatlan helyek közé tartozik. Remélem még lesz egy kis szín az erdőben...levegőre vágyom, friss hegyi levegőre, hiányzik már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Tudnod kell, hogy a hozzászólást moderálom, ami nem történik meg azonnal, mert időnként úton, házon és magamon kívül vagyok :)
A névtelen kommentek elkerülése végett csak úgy tudsz hozzászólni, hogyha a Google/gmail fiókodba vagy belépve. Megértésed köszönöm.