2026. május 31.

Nézem

... a bloglistámat, akiket követek, olvasok, 27 blogból 14 egyáltalán nem vagy nagyon ritkán ír. Űr van az emberben, hiányérzet, de egy szót sem szólhatok, mert magam is azt érzem, oly fölösleges már ez a blogolás. Nekem mindenki hiányzik, aki már nem ír, de nem tehetek semmit.  Utolsó mohikánnak érzem magam. Mindegy... sóhaj, sóhaj...

Elmentünk túrázni tegnap, Szlovákiába nem túl gyakran járunk. Megmondom őszintén, nem is nagy kedvencem, mindig félek ott, mióta 2019-ben egy óriásit tanyáztam, hetekig nyögtem az utóhatását. Szóval nagyon sziklás, veszélyes (nekem) a terep a Tátra bármelyik részén. Ez most sem volt másképp, a Zejmar szurdoknál kezdtünk, létra létra hátán, mikor mászok felfelé rajta, beüt az agyamba, hogy én mekkora marha vagyok, vén fejjel ott kapaszkodok, egy icipici rossz mozdulat és kampec. Pedig itt még nincs is annyi létra, mint a tavalyi Suchà Belà szurdokban, jajj az nagyon durva volt!  Olyankor nem is nagyon tud az ember gondolkodni, menni kell előre és kész. Azt a szurdokos részt szívesen átléptem volna, egyébként nem is volt benne sok víz. A hosszabb útvonalon mentünk le a Dedinky tóhoz. Útközben a millió vadvirágos rétek, madárdal, csobogó patakok, mesés zöldek között vezetett az utunk. Tényleg nagyon szép volt 😍a tavasz és a május összes szépsége benne volt ebben az útban. 

Az utolsó szakasz feladta a leckét, már holtfáradt voltam és még fel kellett gyötörni magunkat egy meredeken emelkedő hegyoldalon, rövid távon 100 m szintemelkedéssel, hát ez úgy a végére gyilkos volt. 19 km-t mentem, komoly terepen, sok össz-szintemelkedéssel. Az utóbbi időben majd' mindig írtam, hogy elfáradtam egy-egy túra után. Hát most nagyon... Nem erre számítottam, nem ilyen volt a terv. Kétszer el is tévedtünk, az is plusz távot jelent. Ha tudom, hogy ilyen sok km lesz a vége, mérlegeltem volna, hogy menjek e.




















































12 megjegyzés:

  1. Ha a képeidet nézem, akkor azt mondom megérte. Ha tovább olvaslak, akkor már elbizonytalanodom ebben. Így utólag agyfárasztó azon gondolkodni, hogy mi lett volna, ha... Ha tudjuk, hogy valami nem lesz jó, persze, hogy nem megyünk bele. Önmagának ki ellensége?
    De megtörtént, és túl vagy rajta.
    Ennyire elfáradni viszont rossz lehet, és remélem, hogy kikeveredsz belőle. Én a nagyon elfáradást nehezen tudom kipihenni, de én nem vagyok te. Majd tudósíts milyen állapotban vagy, és hogy neked hogy sikerült, és mennyi ideig tartott helyre jönnöd!
    Utolsó mohikán vagy? Vagyunk még páran, és remélem, hogy túléljük, és a Blogspot ad még nekünk esélyt, nehogy ő tűnjön el előbb. Nekem hiányozna a blogolás. Akiket szeretek olvasni, ők is megvannak még, de lennének olyanok, akik nagyon hiányoznának, ha abbahagynák. Most annak örülök, hogy még vagyunk.
    Sokat agyaltam itt nálad, bocs'! :) Megyek zuhanyozni és lefeküdni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Képzeld el, akármilyen fáradt vagyok túra vagy valamilyen nehéz fizikai munka után, egy jó fürdés, alvás után másnap semmi bajom! most is azt mondom, amit szoktam: megérte. Az az igazság, hamarabb elfáradok, többet nyavalygok mint pld. két évvel ezelőtt.
      Igen, pár ember tart még ki ebben a blogvilágban. Hosszú idő óta ingadozok az egészben. Meglátjuk... 😊

      Törlés
    2. Én is azt gondolom, hogy megérte elmennetek. Ha nem indulunk el ( ez bármire vonatkozik), akkor sok mindenről lemaradunk. Én már lemaradok, mert a bottal menés nem szolgál az előnyömre. De ahogy már írogattam a blogomban az " elfogadás" szó jelentőségéről, és a gyakorlatban történő alkalmazásáról, az nekem elég jól megy. "Csak" az élet átszervezésnek a kérdése a lelki hozzállás mellett. Időbe telt.
      Köszönöm a tudósítást arról, hogy már semmi bajod. Megvan a módszered és a tapasztalatod, hogyan érheted ezt el. Örülök, hogy így alakult, és kipihented magad.
      A több "nyavalygásunk" pedig korral jár, az évek számával egyenes arányban nő. Néha szóban is megtesszük, mert mindent magunkban tartani nem a lelki egészséget szolgálja.
      Az okoskodásom befejezem, de volt most időm, mert M.-t várom, és elintéztem előtte mindent, amit akartam. Ölelés.

      Törlés
    3. Persze, ameddig bírjuk, addig úgyis megyünk, utána "letészem a lantot" 😊 én elég nehezen fogadok el dolgokat, idő kell hozzá.
      Okoskodj csak sokáig, írj amennyi jólesik én örömmel veszem a hozzászólásodat😍
      Ha M. - et várod, akkor programotok lesz😊

      Törlés
  2. A Magas-Tátra, az Alacsony-Tátra, a Szlovák Paradicsom szerintem olyan helyek (hegyek), hogy azt nem lehet kihagyni, ha már lehetőség van ott kirándulni. Mondom ezt én, aki például a Sucha Belanál az első létránál megálltam, felmértem az erőmet és a tériszonyomat (jobb későn, mint soha) és azt mondtam, az én utam eddig tartott, köszönöm a lehetőséget és visszafordultam (pedig ott tilos). Légy büszke magadra, hogy végig tudtad csinálni. Itthon már csak mosolyog az ember és örül a szerencséjének, hogy megúszta, aztán legközelebb újra nekivág a kalandnak. (PDL)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, nekem a Suchà Belà-nal az volt a szerencsém, hogy fogalmam sem volt róla, mi vár rám 🤭😆 aztán már ott nem lehet visszafordulni (nem is akartam) mert tök jó kedvem volt végig, hogy én olyan bátor vagyok 😆 s nem utolsósorban nagyon szép hely!
      Ez közel sem volt olyan vészes, csak az első szakasz létrás, 5 vegyes méretű létra volt, azzal nem volt semmi bajom, csak a végére a táv hossza fárasztott le.
      Igazad van, ez az én koromban már szép teljesítmény és nagyon örülök neki, hogy megcsináltam.

      Törlés
  3. Nekem is hiányoznak páran régről, de jó ideje már csak 3 blogot követek, ti pedig rendszeresen írtok, úgyhogy egy szavam se lehet. :) Maradjon is így, amíg csak lehet. Én most kis szünetet tartottam, mert múlt héten vendégünk volt, vele kirándulgattunk városon kívül és belül, tegnap utazott haza. Örülök a fotóknak, nagyon szeretem ezeket a tájakat, és jólesett felidézni a tátrai emlékeimet. Igaz, csak háromszor voltam, még tizenéves koromban, de nagyon jó volt. Egyébként pont ilyen rózsaszín tobozt fotóztam tegnap itt, a botanikus kertben, nagyon tetszett, valahogy eddig ez kimaradt nekem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van, a kevesebb sokszor több... 😍 Komolyan mondom, jó párszor eszembe jut, mi visz engem is előre a blogolásban, hát főleg az a 4-5-6 ember, aki szorgalmasan jön és olvas.
      Nagyon szép a Tátra, jó párszor voltunk már itt is (Szlovákia) meg a lengyel oldalon is. Egy kicsit visszafog a lelkesedésem azért, amikor elestem 2019-ben és durván megütöttem magam, térdem kihasadt stb. Mindezek ellenére azért nem hagyom ki az ottani túrákat sem🤭😆 másabb a táj, mint a Kárpátokban.
      Ilyen rózsaszínes fenyőrügyek Erdélyben van rengeteg, itt én speciel egy fát láttam, de attól még biztos van több is.

      Törlés
  4. Kezdem először is azzal, hogy minden reggel benézek ide, hogy ki írt az ismerősök közül. Senki. Hiányoltalak pedig. Erre ma reggel látom, hogy 4 napja tetted fel ezt a bejegyzést. Őrület, amit a blogger is csinál újabban! Minden reggel elhatározom, hogy ma írok egy bejegyzést, de ennyi :)) Valami hiányzik hozzá. Majd talán ma, vagy holnap, vagy....
    Csodálatos helyen jártatok! Mi is voltunk itt nem is olyan régen, csak harmincvalahány évvel ezelőtt a Dedinky tó partján lévő szállodában. Mindig szeretettel gondolok vissza erre az időre, nagyon szép napokat töltöttünk ott a gyerekekkel. Az az illatos, virágos rét akkor engem is megfogott. Mi is így június elején voltunk ott, amikor az iskolának vége lett (Akkor korábban fejeztük be, de alig vártam a végét és akkor menni kellett, mert mindig olyan fáradt voltam, ki kellett kapcsolódni. Sokat kirándultunk a környéken, a létrázást is kipróbáltuk, nem lett a kedvencem. A Tátrát is szeretem, de valahogy Erdély mindig megelőzte.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Margó, láttam én is, hogy nem jelenik meg a bloglistában az írások (másoké sem, csak napok múlva!) , de már csak legyintek rá, nemhogy fejlődne a blogger, még inkább rosszabb lesz.
      Igen, Szlovákia szerencsés ilyen tekintetben, hogy mesés tájaik vannak, nektek még közelebb is van. A májusi, júniusi mezőt nem lehet überelni vadvirágok terén, meg azt a gyönyörű üdezöldet sem. Teljesen más a Tátraban és más a Kárpátokban mászkálni, igazából meg sem tudom határozni, hogy miért, de más az érzete az embernek.

      Törlés
  5. Szia Orsika:) visszaolvastalak, neztelek...meses heleyeken jartatok mind..a sok sok csodas virag, a hegyek a tavak.az a forro kenyer e sajtok:D ehes is lettem, pedig nem szoktam reggelizni.
    A C. nolan Odusszeaja nagyo nnagy port kavart es nem a jo ertelemben..en nem neztem meg, nem is fogom..a szep Helena es Achilleus szerepkor, hat komolyan mondom mindennek a teteje.
    Elon Musk 100 ezer dollart ad Mel Gibsonnak, hogy hozza helyre, keszitsen egy ujat, Nolan meg kerjen bocsanatot az okori gorokoktol

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia drága Ágnes, jaj de örülök neked! 😍❤️ Nagyon köszönöm, hogy visszaolvastál😘

      A lányom is ezt mesélte, mint te, hogy milyen negatív kritikát kapott a film. Nem néztük meg végül. Biztos kiábrándító lett volna.
      Nolan pedig nagy rendező, jó filmeket készített régebben, hát most melléfogott. Modernizálni akarta.

      Ölellek 🤗🤗🫶🫶

      Törlés

Tudnod kell, hogy a hozzászólást moderálom, ami nem történik meg azonnal, mert időnként úton, házon és magamon kívül vagyok :)
A névtelen kommentek elkerülése végett csak úgy tudsz hozzászólni, hogyha a Google/gmail fiókodba vagy belépve. Megértésed köszönöm.