2025. december 18.

Így utólag

... ha mást már idő (kedv?) hiányában nem is osztok meg az andalúz utamról, de a Caminito del Rey-t (magyarul: A Király Útja) nem hagyom ki. Mikor azt végigjártam, azt mondtam: ha az egész spanyol utazásban csak az lett volna benne, már elégedett lennék. Sok szépet láttam már, de ez annyira különleges, lélegzetelállító! Félelmetes mélységek és magasságok végig az úton ... tériszonyosoknak nem ajánlott hely. Nagyon biztonságosan kiépített az út, jó pár évvel ezelőtt újították fel, sok részen látszik alatta a régi járda, na azon nem valószínű, hogy végig mentem volna. Kaptunk egy neccháló szerűséget (mint ami a konyhás nénik fején van) azt fel kellett venni és rá kötelezően egy védősisakot, azt nem szabad levenni. Mondanom sem kell, borzasztóan néztünk ki😆de tényleg szükség volt rá, mert az út sokszor olyan keskeny volt s a sziklák bizony az éles, hegyes peremeikkel balesetveszélyesek voltak.

Az egész 8 km hosszú, de észre sem veszi az ember, mert állandóan szájat tátva nézi a csodát, ami körülvett bennünket. Életre szóló élmény volt.

Nem tudom a fotókon mennyire érzékelhetőek a méretek,  néha olyan mélység volt alattunk! 🫣 nem vagyok félős sem tériszonyos, de még én is visszahőköltem mikor lenéztem. Ami oda leesik, ember fel nem hozza. Fantasztikus hely.

(a blogger rendszere összevissza keverte a fotókat.. 😡De talán élvezhető a látvány így is) 







Egymásba érnek a turista csoportok, minden csoportnak más színű sisakot adnak. Hónapokkal azelőtt le kell foglalni a belépőt, mindig tömeg van. Nyáron 50 fok is lehet a katlanban, sok ájult embert hoztak már ki onnan. 


Itt látszik alatta a régi járda 






Csepergett ránk az eső. 

Azon a hídon átmentünk







Látod azt a csíkot a hegy derekán? Na ott mentünk el többek között.... 














Tulajdonképpen itt kezdődött az út, a blogger felcserélte az időrendet a fotóknál




10 megjegyzés:

  1. Sokszor keresek csak egy szót egy látványra. A blogomban is megtettem ezt a soproni és a fertődi fényekre. Most a te általad mutatott látványra keresgettem, és nem jutott más eszembe más, mint hogy: lélegzetellálító. Aztán visszaolvastam a szöveged, és te is leírtad ezt a szót. Pedig nem akartam másolni a tiedet. Inkább most azt írom, hogy egy rugóra jár az agyunk!:)
    Én egyszer régen Dachsteinben voltam, az osztrák Alpokban. Ott is voltak magas sziklák és hegyek. Nem ilyenek, mint a tied, de szépek.
    Ami ezen kívül még bennem van az, hogy az idegenvezetőnk tériszonyos volt. Még most is látom, ahogy cseppekben folyik az arcán a víz, és kapaszodna valamibe, de csak a magas és meredek szikla volt ott erre, és semmi más .Milyen munkája van!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagy hatással volt rám az út. Egyrészt a hely szépsége miatt, másrészt meg azok az emberek jutottak eszembe, akik ezt megépítették. Szédítő magasságokban, mélységek felett. Gondolatban fejet hajtottam előttük.

      Jártam Dacheistenben 2023-ban. Hatalmas élmény volt az is, csodaszép idő volt ránk, de percek alatt változott úgy, hogy volt orkán erejű szél, hóvihar és jeges eső, mindez júliusban. Félelmetes volt átélni. Szerencsére akkor már fedett helyen voltunk, éppen vártuk a felvonót, persze hogy nem közlekedett, másfél órás várakozás után jutottunk le a hegyről.

      Törlés
  2. Hűha!!! Még a látványtól is kiment a lábamból az erő! Gratulálok a sok szép fotó készítéséhez, nekem nagyon átjött rajta az élmény. 8 km! Még kimondani is sok ilyen környezetben! Nekem nem tudtak volna annyit fizetni, hogy bevállaljam!
    Nagyon örülök, hogy nem hagytad ki ennek az útnak a fotóit, mert ez még így is élmény nézegetni, nemhogy átélni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hála Istennek, jól bírom ezeket a szédítő helyeket, nincs vele bajom😊 kár lett volna kihagynom. Egyedülálló hely, az biztos. Gyönyörű 😍

      Törlés
  3. Innen nézve... csodálatos... káprázatos, lélekelállító, szépséges, a természet hogy tud ilyeneket produkálni....és még nem is tudom mit írhatnék... De a közelébe nem mennék..//.nem részletezem...//

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerencsére nem vagyok tériszonyos, soha nem féltem ilyen helyeken. Volt, aki nem jött erre a programra, pont azért, mert nem bírta volna. Amúgy tényleg gyönyörű hely.

      Törlés
  4. Jézus Mária, Orsi! A víz kivert a képektől, de hősiesen végig néztem őket:). Iszonyú tériszonyos vagyok:)))(PDL)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van egy tündéri túratársunk, na ő ilyen tériszonyos, de olyan hősiesen jön mindenhová, de ezt még ő sem vállalná be. Felvonóval tudod hogy jön fel? Beköti a szemét vagy egy pillanatra sem néz fel a padlóról, míg fel nem érünk, de jön, mert nem akar lemaradni a látványról.
      Rossz lehet azért nektek, tériszonyosoknak, de kárpótolod magad sokkal több szépséggel😍

      Törlés
    2. Az én szemem csak a svájci felvonókon volt nyitva, ott valahogy teljes biztonságban éreztem magam. A többi helyen csak becsukott szemmel mertem menni és csakis akkor, ha nem volt más választásom:) (PDL)

      Törlés
    3. Ilyenkor belegondolok, szerencsés vagyok, hogy nem félek nagy magasságokban illetve mélységek felett.

      Törlés

Tudnod kell, hogy a hozzászólást moderálom, ami nem történik meg azonnal, mert időnként úton, házon és magamon kívül vagyok :)
A névtelen kommentek elkerülése végett csak úgy tudsz hozzászólni, hogyha a Google/gmail fiókodba vagy belépve. Megértésed köszönöm.