2025. december 17.

Hó, hideg




Ezt a fotót meglátva elemi erővel tört rám a vágyakozás egy gyönyörű, havas karácsony után. Idejét sem tudom mikor volt utoljára itt fehér karácsony, illetve a múltkor láttam egy táblázatot Debrecenre vetítve, úgy emlékszem talán 20 éve volt. Nem is tudom, néha hiányzik az a csikorgó hideg is, lehet furcsának tartjátok, de én szeretem. Mióta itt lakunk, egy tél emlékezetes a nagy mínuszok miatt, mikor egy reggelre - 18° volt a teraszon és nappal is   - 10° körül volt. Meg amikor Apukám meghalt, nagy hó, jeges utak és nagyon hideg volt, - 14 fok és nappal is kemény mínuszok voltak. 
Már a múlt ez is. 



4 megjegyzés:

  1. Milyen egybeesések! :) Nem tartok semmit sem furcsának amiről írtál, mert én is szeretem a csikorgó hideget, a havat és a tél minden "kellékét". A havas karácsonyt is szeretném, ha lenne!
    Emlékszem, mikor még anyu élt egy szentestén kimentünk sétálni a mínusz 13 fokos hidegbe. Jó volt kint lenni, jó volt visszajönni. Séta közben néztük az ablakok fényeit.
    A másik egybeesés, hogy mikor apu meghalt és a temetése is nagy fagyban volt. A halála januárban volt, a temetése már februárra esett. Nagyon fáztunk.
    A kép nagyon szép. Egyszerű és romantikus. Csak a kinti hó, egy belógó fenyőág és egy gömbdísz. Még egy képeslap is van ott, ami már szintén eltűnőben van. Minden, ahogy a nagykönyvben meg van írva! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem sokunkban él a hideg, havas karácsony élménye. Régen azért jellemzőbb volt a sok hóval teli téli időjárás. Érdekes, mert gyerekként nekem is vannak ilyen emlékeim, mint amiről te is írtál. Legalább mi még tudunk ezekre a havas telekre gondolni, nem úgy mint a mostani gyerekek, nekik alig jut már igazi havazás.

      Törlés
  2. Érdekes ez a vágyakozás! Ma hajnalban, amikor felébredtem, egy régi-régi karácsonyeste jutott eszembe. Nem tudom hány éves lehettem (de gyerek). Kijöttünk az esti istentiszteletről a templomból, nagy hó volt mindenfelé, akkor még csak az világított. Nem hazafelé indultunk, hanem egyik rokon családhoz kántálni. A csikorgó hóban mentünk, fogtam anyukám kezét, csodálatos volt! Olyan elevenen él bennem még annak a hának az ablaka, kapuja..... Istenem, de jó is volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, nagyon jó visszagondolni ezekre az emlékekre!
      Engem ilyenkor érdekelne a havazás, ünnepek előtt /alatt/után 😊 januárban már nem vágyakozom utána. Valahogy már megszokta, tudomásul vette az ember, hogy nincs hó, nincs igazán hideg, csak ez a hetekig tartó monoton szürkeség.

      Törlés

Tudnod kell, hogy a hozzászólást moderálom, ami nem történik meg azonnal, mert időnként úton, házon és magamon kívül vagyok :)
A névtelen kommentek elkerülése végett csak úgy tudsz hozzászólni, hogyha a Google/gmail fiókodba vagy belépve. Megértésed köszönöm.