2025. április 27.

Ezért

... az útért: 

"... kezembe veszem a legnagyobb kincsemet: a hálát.

Érzem a súlyát, pedig láthatatlan. 

Mégis ott van minden mozdulatomban, minden lélegzetemben."

Indulunk.. mikor beletapasztja az embert az ülésbe a hirtelen nagyon nagy, felszállás előtti gyorsulás, az én gyomrom már gombócnyi😆 aztán mikor 2 másodperc alatt legalább 100 méter magasan van a gép, úgy vagyok vele, tök mindegy minden😆

Napkelte Jerevánban, a reptér kifutópályáról


Búcsúpillantás az Araratra😍













Sajnos a fotó nem adja vissza, de a különböző művelésű táblák színei gyönyörűek voltak, főleg a sárga repcetáblák 😍

Ereszkedünk, valahol Vecsés környékén 




9 megjegyzés:

  1. Ha úgy hozná a sors, hogy szerveződik még út oda és lenne egy iciri-piciri helyecske - gondolj rám!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Májusban van egy csoport, fullig vannak...Hogy lesz e még azonkívül, nem tudom. Nyáron biztos nem, mert irtó meleg van arra, élvezhetetlenek lennének a kirándulások. Nem akarlak elkeseríteni, de az az igazság, hogy elég zárt és szűk körű a csoport, ahol ezek az utazások szerveződnek.

      Törlés
    2. Névtelen4/28/2025

      Kolléganő utazott ki, ha ki, ha jól emlékszem idén is. Rákérdezzek?

      Törlés
    3. Nem keseredtem el... ha egyszer el kell jutnom, el fogok jutni. Addig is hamarosan észak felé repülök.

      Törlés
    4. Csak azért írtam, mert tudom, hogy mennyire zárt ez a csoport és minden ilyen szervezesű út nagyon hamar betelik. Én is úgy vagyok vele, ami nekem meg van írva, hogy bizonyos helyekre egyszer eljutok, akkor úgy lesz. Ha meg nem, elengedem.
      Jó utat neked, boldog unokázást! 😍

      Törlés
  2. Óóóóó, de szeretek repülni! Fentről nézelődni, amikor reggel előbukkan a nap és a felhők fölött gyönyörködhetem bennük, meg a hófehér felhőket csodálni .... Én is hálát érzek, hogy megtapasztalhattam ezt az érzést, hogy utazhattam korán reggel, amikor kelt fel a nap, amikor késő este a kivilágított várost csodálhattuk leszálláskor, még azért is amikor a turbulencia miatt egész úton nem lehetett felállni, de a legkedvesebb mindig a gomolygó hőfehér felhők fölötti lét. Mind-mind nagy élmény volt! Már csak volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az éjszakai repülés nem tartozik a kedvenceim közé, gyakorlatilag még szunyókàlni sem tudtam, hihetetlen fáradtnak éreztem magam, mire leszálltunk. Cserébe a buszon két látnivaló között aludtam☺️a nap végén, este aztán beájultunk az ágyba.

      Törlés
  3. Névtelen4/28/2025

    Sosem repültem, volt pilóta lányaként, csodás lehet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már össze sem tudom számolni hányszor repültem, pedig nem szeretem, de ha el akar jutni az ember valahová, muszáj.

      Törlés

Tudnod kell, hogy a hozzászólást moderálom, ami nem történik meg azonnal, mert időnként úton, házon és magamon kívül vagyok :)
A névtelen kommentek elkerülése végett csak úgy tudsz hozzászólni, hogyha a Google/gmail fiókodba vagy belépve. Megértésed köszönöm.