2025. április 7.

Csak elindultunk

... tegnap sétálni, közvetlenül ebéd után. Időnként én már nehezen indulok, mint a cigány lova, de utána nem győztem hangoztatni, milyen jó, hogy mégis rávettem magam a sétára. Először a Vekerire akartunk menni, de az utóbbi időben amilyen lehangoló fotókat láttunk róla, ahhoz nem volt kedvem, így csak a Nagyerdő lett belőle. A ragyogó napsütés ellenére meglepően kevesen voltak, igaz elég csípős szél fújt, túlságosan meleg sem volt, de nem is bánom, ha nincs tömeg. A férjem is bírta a strapát, szerencsére nem fájt a térde. A Nagyerdőn sok szép látnivaló van most, nem bántuk meg, hogy arra mentünk. Jólesett a testnek, szemnek, léleknek ☺️


Az új Városháza előtti virágos park






































2 megjegyzés:

  1. Tényleg érdemes volt elindulni, mert sok szépséget láttatok! Az meg külön öröm, hogy a férjed térde is jól bírta a sétát!
    Nem tudok megbarátkozni azokkal a "fekete" árvácskákkal (minden más ilyen színű virág), annyira zavarják a szemem valamiért. Rossz beidegződés lehet.
    Olyan furcsa látni, hogy alig volt sétáló az erdőben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is figyeltem azokat az árvácskákat, nagyon belevész a földbe, mennyivel jobb lenne szép kis vidám színű virág helyette, de hát megtervezik ezt, biztos így jó. Szép az is a maga nemében.
      Lehet a hideg miatt nem voltak kint sokan, míg mozgásban voltunk, nem fáztunk, amúgy tényleg hűvös volt. Jobb így màszkàlni, mint hőségben.

      Törlés

Tudnod kell, hogy a hozzászólást moderálom, ami nem történik meg azonnal, mert időnként úton, házon és magamon kívül vagyok :)
A névtelen kommentek elkerülése végett csak úgy tudsz hozzászólni, hogyha a Google/gmail fiókodba vagy belépve. Megértésed köszönöm.