...egy heti nyüzsgés, olaszos hangoskodású családi élet, vérre menő kártyajátékok, logikai szabadulós társasjátékozás, nagy családi reggelizések, ebédelések, éttermi ünnepi vacsorázás, mindig keres/kérdez valaki valamit, spájz/hűtőajtó csapódások... na ezek után mikor ránk szakad a kettőnk csöndje, én csak szaladnék a világba utánuk még egy ölelésre meg elmondani százezredszer: végtelenül szeretlek! Én is, Anya! - jön a válasz.
... és nem is tudom mikor látom újra őket.
Tegnap Lillafüredre kirándultunk:
Ezt olyan szépen megírtad Orsika...és a képeid is szépek. Mindig vágyakoztam Lillafüredre menni, de már nem lehet belőle semmi :(
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Mara! jön az érzés, a hiányt nehezen dolgozom fel ilyenkor. Aztán megnyugszom, mert tudom: ott boldogok, ahol élnek.
TörlésHa hiszed, ha nem, mi is ritkán jutunk el Lillafüredre, pedig "csak" kb. 100 km-re van tőlünk. Ősszel különösen szép.
Hátha még lesz szerencséd hozzá és eljutsz! Drukkolok neked!
Jaj.... összeszorul a szív.
VálaszTörlésGondolhatod, én mit érzek. Megyünk majd mi hozzájuk ☺️
Törlés