2024. január 11.

Írom már...

... vagy négy napja ezt a bejegyzést... 🤭🤔


 Így utólag azt érzem :  észrevétlenül elment mellettem  az egész téli ünnepkör. Túl későn hangolódtam a karácsonyra, még rövidebbnek tűnt az együtt töltött idő a családdal, a fenyőfa két nap után elkezdett hullani, 28-án visszament a lányom, mi is utaztunk másnap, a szilveszter sem volt benne a top 10-es utazásban. Talán azért is, mert azokon a helyeken mindenütt jártunk már nem is egyszer, nem volt újdonság egyik sem. Szánozás helyett szekereztünk, egy szem hó nem volt sehol, egyedül a Békás szoros felé menet foltokban a Pongrác-tetőn, meg már a hazaúton a Bucsin-tetőn volt nagy hó, de hát ez túl nagy érzést már nem váltott ki belőlem. A szálloda, a kaja, a zene jó volt, de nem volt fergeteges a hangulat. Többre vágytam. Persze sok múlik a társaságon is, barátokkal voltunk ugyan, de valahogy ők sem voltak csúcsformában. Sokat emlegettük, milyen jó volt tavalyi szilveszter, nálunk. Na igen... Mindegy, ez most a férjem vágya volt, így teljesült😄de igazat adott nekem, mikor morogtam, hogy jobban jártunk volna, ha itthon elmegyünk egy olyan szórakozóhelyre, akik hirdettek szilvesztert. Idén okosabbak leszünk 😄 ráadásul ott egy órával hamarabb van éjfél, mint nálunk, úgyhogy a mi időnk szerint 11 órakor koccintottunk, ez az érzés sem volt olyan, mint az itthoni éjfél. Aztán a mi számításunk szerinti éjfélkor (1 órakor) csak elénekeltük a magyar és a székely himnuszt. 

Az ottani éjfél teljes káosz volt. Ott volt a szálloda a központban, kimentünk a  térre, de komolyan mondom, félelmetes volt. Már jóval előtte elkezdte valaki a tűzijátékozást, szó szerint a fejünk felett robbantak. Semmi nincs szabályozva, eszeveszett petárdázás minden mennyiségben, nagyon közel hozzánk berobbant egy több darabos petárda csomag, hát én olyat még nem tapasztaltam, egy pillanatra szó szerint benyomta a mellkasunkat, szinte megdobott bennünket, meglódult a fejünk, csengett a fülünk. Mondta ott valaki, ha egy picit közelebb robban, beszakadt volna a dobhártyánk. Ösztönösen behúzódtunk az ajtóba, alig vártam, hogy vége legyen, nem tudtam már örülni a tűzijátéknak sem. Visszamentünk még bulizni s végül negyed háromkor mentünk fel a szobánkba, a lányaink erre azt mondták: micsoda buliarcok vagytok, Anya! 😄

Aztán harmadikán itthon le kellett szedni a karácsonyfát, mert ha csak a közelébe is mentünk, pergett le az egész. Ilyen fánk nem volt még, ami ennyire hullott. Gyönyörű alakú fa volt, de szerintem még novemberben (szeptemberben) kivágták a szerencsétlent. Karácsony előtt vagy két nappal vettük, semmi nem látszott rajta, hogy hullana, díszítés közben egy-két tűlevél potyogott csak le róla. Mindig csak vízkeresztkor szedem le a díszeket, meg a lakás dekorációt is. Azért a dekor fent maradt még január 6-ig. Amúgy sem sokat láttuk ezen az ünnepen, öt napig odavoltunk, ezért is hiányérzetem volt. 

Hát ez most így alakult. Azért mutatok pár fotót, amit ott keszítettem. 

Egy dolog volt, ami kedves volt a szívemnek: a helyi katolikus templom két tiszta lelkű fiatalembere. Kevés ilyen embert hordoz a hátán a Föld. És olyan csodás templomi orgona koncertet kaptunk ott hirtelen 30-án este, hogy a sírás fojtogatott. Ez volt a legszebb az egész utazásban. 


Így nézett ki karácsonyfa bontás után az étkezőnk... 


A helyi örmény közösség katolikus temploma, voltunk fent a toronyban is

Szent Miklós templom 

Gy.szentmiklósról származnak a Bagossy Brothers Company-s fiúk 



Gyilkos-tó




Békás-szoros










Gyergyóditró gyönyörű katolikus temploma



A Lázár kastély Gyergyószárhegyen

















Lovas szekerezés


A kiskutya vagy 8 km-en át egyensúlyozott a ló hátán... Állítólag szeret ott lenni, szerintem meg csak szót fogad szegény. 



Gyergyószentmiklós központja 






Szováta, Medve-tó 









10 megjegyzés:

  1. Nem vagy te kicsit elégedetlen?! Gondolom jóval idősebb vagyok, a világ minden kincséért sem mennék szórakozóhelyre "bulizni"... brrr. Sosem vágytam bulis szilveszterre. Gyönyörű helyen jártál, több fotód is ismerős szépségeket mutat. Kezdjük az évet hálával, hogy élünk, szeretteink jól vannak, meleg otthon, étel-ital megadatik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, nem vagyok elégedetlen. Mindennek ellenére, ami a mostani írásomban van, MINDEN NAP hálát adok, mindenért. Még úgyis, hogyha nem ezt tükrözi ez az írásom. Mert volt ennek az útnak elő és utóélete is. És tudom honnan jöttem és hidd el, tudom mi az a hála.

      Igaz arról nem írtam, de az is benne volt az "elégedetlen" kedvemben, hogy mielőtt elutaztunk, elúszott a pincénk, nem kívánom senkinek a látványt. Gondolj bele, ebben a hidegben mikor fog kiszáradni pld. Hazaérkezesünk másnapján meg kitört rajtam egy nagyon kellemetlen influenza szerű betegség, amit még most is nyögök.

      Itt egy icipici töredéket lehet látni az életemből, ne ítélkezzünk már úgy mások felett, hogy nem ismerjük a TELJES hátteret. Köszönöm.

      Törlés
    2. Nem akartalak megbántani. A tükörben, jelen esetben ebben a bejegyzésben azt láthatjuk, amit mutatsz. Részvétem a pince miatt.

      Törlés
    3. Nem bántottál meg, tényleg úgy látszik az írásból, hogy egy végtelenül elégedetlen valaki írta, de valahogy előjött az összes keserű érzés, amit akkor éltem meg, pld. mikor utaztunk el, szutyogott a pince, csorgott az ablakokról a víz , de nem hagyhattuk nyitva, hogy szellőzzön, egész idő alatt az járt szinte az eszemben, milyen lesz mire hazajövünk, idegesítő volt. Aztán amikor beteg is lettem, valahogy ez az egész időszak egybefolyt a negatív dolgokkal. Mindegy, már túl vagyok rajta...

      Törlés
  2. Kedves Orsi!Az idei adventben,karácsonyi ünnepben mi sem tudtunk kellően jelen lenni.Túl sok kötelező program,rendezvény,kerek szülinap,emléknap stb időzött itt decemberben,Gyerekek is csak egy napot voltak itthon,a feleségek szüleinél is várták őket terített asztallal,jó szívvel..😊 Karácsony utáni napok a munkahelyen adtak nehéz feladatokat és pont ezért a korábban tervezett isztriai szilveszteri utazást le kellet mondanunk(így utólag már nem is bánjuk,ketten koccintottunk Férjemmel éjfélkor,és ez most így volt jó…) De két kicsi unokánk léte fényessé,szívmelengetővé teszi a hétköznapokat és ez talán most a legfontosabb..💟🙏
    Jobbulást kíván Neked Romcsa 😀

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mikor éltek még a férjem és az én szüleim, mi is két irányba mentünk ünnepekkor, ahogy írtad, jó szívvel vártak bennünket is mindkét helyen. Örültünk, hogy mehettünk és teljesen természetes volt, ezért is értem meg, amit írtál.
      Ez most úgy érzem még gyorsabban szaladt el, mint máskor. Lehet nálunk is a történések miatt. Az idei karácsonykor (ha élünk) lelassulunk ☺️
      Köszönöm szépen, már javulok, bár még mindig csúnyán köhögök.

      Törlés
  3. Hál'Istennek Erdélyben még mást jelent a Lázár kastély, mint itthon. :) Nekem csendes szilveszterem volt otthon, de nagyon élveztem. Mondhatni az jelentette a legnagyobb gondot, hogy nagymamám kutyáját biztonságba helyezzük. Mentett kutya, és a szokottnál is jobban retteg a durrogtatásoktól. A szomszédjában is van egy kutya, annak a nagyon okos gazdái közvetlenül a kikötött kutya mellett tűzijátékoztak. Aztán csodálkoztak, hogy utána napokig elszökött otthonról szerencsétlen állat, alig tudták visszahozni. Itt, a pesti szomszédomban is hasonló szinten "tartanak" kutyát, van is vele gond bőven.

    A fenyővel hasonlóan jártunk. :D Mondjuk a miénk már akkor is hullott, mikor díszítettük, úgyhogy szinte naponta sepregettem/porszívóztam alatta.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Lázár kastély nagyon szép (lenne) ha törődnének is vele. Állítólag felújítják a következő években, ráférne, szebb lenne, nagy múltja van.
      Ez a tűzijáték nagyon megosztotta itt a városban is az embereket. Központi, városi tűzijáték nem volt, de olvastam róla, hogy az egyik lakótelepen valakinek sok pénze volt és rittyentett egy nagyszabású durrogtatást. Na, az a mocskolódás, az az átkozódás ami ment a város közösségi oldalán, hát szégyen komolyan mondom. Hihetetlen szókincse van az embereknek, ha átkozódni kell...A két tábor, a kutyások meg a nem kutyások. Olvasni is rossz volt, ott is hagytam a fenébe. Én nem állok egyik pártjára sem, elvagyok tűzijáték nélkül is, de az állattartók átkozódását is hanyagolnám.
      Még nem vitték el a fenyőnket, kint van az utcán, már olyan, mint egy kopasz kutya :D

      Törlés
  4. Nagyon vártam már ezt a bejegyzésedet, a szép téli tájról a fotókat, élménybeszámolódat. Sajnálom, hogy nem a várakozásotoknak megfelelően alakult az óév búcsúztatása! Olyan sokan panaszkodtak az én környezetemben is karácsonyi-szilveszetri hangulat elmaradásáért, ami biztosan megérne egy tanulmányt, hogy miért is van ez. A fotóidat nagyon jó volt nézegetni, az ismerős helyek jó érzéssel töltöttek el, bár ezek tényleg nem adnak téli hangulatot.
    A fenyőket ki tudja mikor vágták ki és honnan szállították. Nem tartanak sokáig a lakásban. Sokan biztosan ezért is tértek át a műfenyőkre (ami nem az én világom ugyan, de megértem őket)
    Jobbulást kívánok neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Túl sok minden jött össze előtte is, utána is, ez rányomta a bélyegét a kedvemre, az lett volna az igazi, ha kikapcsolok mindent, de ha aggaszt valami, nem tudok nem gondolni rá.
      Már gondolkodtunk mi is műfenyő vásárláson, de a férjem utálja :( én sem rajongok érte, pedig már annyira élethű műfenyők vannak, hát majd meglátjuk mit, hogy választunk ezen a télen, csak érjük meg :))
      Köszönöm szépen, már jól vagyok :)

      Törlés

Tudnod kell, hogy a hozzászólást moderálom, ami nem történik meg azonnal, mert időnként úton, házon és magamon kívül vagyok :)
A névtelen kommentek elkerülése végett csak úgy tudsz hozzászólni, hogyha a Google/gmail fiókodba vagy belépve. Megértésed köszönöm.