... "konferencia beszélgetést" tartottunk a lányokkal. Az első, amit megláttunk, fülig érő szájjal mosolygó két gyönyörűség ☺️ a mosoly végig rajtuk volt, én meg időnként megsimogattam a képernyőn a pofijukat. Nagyon jól érzi magát a most kiutazott lányom is, tele van pozitív élményekkel. Remélem meg is marad mindig a pozitívum és jól fogja magát érezni. Nyáron, ha minden jól megy, kiutazunk hozzá pár napra, szerencsére megy innen is gép, igaz át kell szállni majd másik járatra, de megoldjuk. Soha nem repültünk még átszállással.
Felemás érzésekkel ültem végig a 2 órás beszélgetést. Egyrészt felszabadult, mosolygós arcokat láttam, ha nem stimmelne valami, ők nem tudnak színészkedni, rájuk van írva mindig a mondanivalójuk. Másrészt meg szomorú voltam a végén, valahogy mégis hiányérzetem volt, kérdések motoszkáltak bennem: mikor ölelhetem magamhoz Őket, és most már mindig így lesz, a ritka találkozások, a valódi (nem csak netes) beszélgetéseket megszámolhatom a fél kezemen ezentúl. Szorul a szívem. Jó! tudom, megint ez a siránkozás, de hozzám tartozik ez is.
Más. Holnap reggel jönnek ablakot cserélni, régebben a nagy felületű ablakokat már jó pár évvel ezelőtt lecseréltük, de a fürdőszoba, spájz, lépcsőház ablak a régi maradt. Tavaly nyáron a fürdőszobai majdnem rám esett, akkor döntöttem el, mennie kell. Azonban, hogy egyforma legyen mindhárom, muszáj mindet megcsinàlni.
Pont beszélgettem a párommal, hogy minden, ami itthon kizökkent a komfortzónámból, hát nagyon nehezen viselem már el. Annak idején, ha Anyukám vacillált valamin, hogy megcsináltassa e vagy sem, félt a felfordulástól, hiába mondtam neki, itt leszek veled végig, a világon mindent megcsinálok, neked nincs teendőd, de mindig tartott tőle. Hülyéskedtem vele, hogy azt szeretné, hogy egy csettintés és kész legyen. Na, én most pont így! Tervezek, szeretném, hogy rendben legyen a ház, a javítani valók, a "muszáj elvégezni" dolgok (festés pld.) meg amit mindig kell felújítani egy családi házon. De mantrázom, mindjárt vége, egy hét múlva már el is felejtem stb. Nemsokára jönnek a szigetelők, a házat kívülről 🤦🏻♀️🤦🏻♀️🤦🏻♀️uhhh...
Aztán áprilisban újra, a belső munka, festés, burkolás. Még bele sincs kezdve egyikbe sem, de már felvetettem a páromnak a terasz burkolását... Fogta a fejét. Mondta, az a te bulid 😂😂 hát jó! 😄
Mennék már túrázni. Régen voltam és nagyon hiányzik. Március 15-én lesz legközelebb, hurrá. Már csak a jó idő kell hozzá.
Nagyon örülök, hogy lánykáid jól vannak, ez legyen Neked a vigasz, amiért ritkán ölelheted őket magadhoz. Ha nekik jól megy soruk, az lehet Neked is a boldogság. Tudom, hiányoznak és csöndben fáj a szíved, de nyáron láthatod, ölelheted legalább az egyiküket és talán a másik "kislány" is haza tud jönni... 😊
VálaszTörlésA felújítások szükségesek, de számomra a borzalommal egyenlőek. Csodállak, hogy így bírod az egészet, még akkor is, ha berzenkedsz még a gondolatára is, mégis csináljátok. Most még bírjátok és később milyen jó lesz, hogy rendben vannak a körülöttetek levő dolgok. Nagyon sok energiád van, hogy mindeközben még túrázni is fogtok! 🌝
Tudod, az eszem tudja, hogy jól döntenek mindig, de a szívem odabent, na az sóvárog mindig. Meg időnként nyavalygok egy sort, de mennek a dolgok mindenütt a maga rendje szerint. El kell fogadom a helyzetet és csak azt nézni, mi a jó nekik.
TörlésMost várom, 8 körül jönnek az ablakosok. Muszáj felújítani már sok mindent, 33 éves ez a ház, '90-ben építkeztünk.
A túrázás meg segít elfelejteni, hogy mi vár ránk itthon😄😄
Azok a mosolyok legyenek mindig csak előtted! Kívánom, hogy soha ne hervadjon le az arcukról! Más világba csöppentek, ez nyugtasson téged és az hogy repülhetsz hozzájuk! Majd megtanuljátok az átszállást is.
VálaszTörlésA felújítással már én is úgy vagyok mint édesanyád. Sikeres lebonyolítást kívánok nektek!
Köszönöm szépen, Mancoka!
TörlésAhogy telnek az évek, úgy vagyunk mi is egyre nyűgösebbek. A férjem is! 😄Annak idején csodálkoztam Anyukàmon ilyen esetekben, ma már értem milyen is ez.
Örülök, hogy beszélgethettél a lányokkal. Milyen más az, mint régen volt. A technika segít. Én amikor fél évig voltam távol, maradt nekünk a levelezés. Sokszor 2 hét alatt fordult meg a posta.
VálaszTörlésSok erőt kívánok a felújításhoz. Én még az utolsó erőmmel csináltattam meg az ablakcserét, a fűtéskorszerűsítést, a konyhabútor cseréjét. Akkor még bírtam erővel, ma már nem menne.
Várom a túrázásról a képeket és a beszámolót.
Éva, most már így kell beérnünk a kommunikáció terén, marad a netes világ. Jól írod, annak idején a levelezés a szüleinkkel sokkal nehézkesebb volt, ma már pillanatok alatt ott van minden üzenet.
TörlésRemélem lesz mit fotózni, bár ilyenkor még annyira kopár, egyszínű minden.
Előttem voltatok ahogy beszélgettek! A felújítás brrrr. Átérzem, átéltem amiről írtál. Nálunk a spaletták tragikus állapotúak, követnem kellene a példádat. Akkor az ablakokat egy magasságra hozzátok, jól értelmeztem? Azért nagy hősök vagyok a sok felújítással, őszintén. Igazatok van, még fiatalok vagytok, most kell megcsinálni. Az ember egyre nehezebben mozgul.
VálaszTörlésNeem, az ablakok helyzetén, magasságán nem változtattunk, csak kiszedték a régit (még Sofa ablak volt) és újat raktak helyette, 2K üvegezéssel.
TörlésFiatalok, ahhh😄 egyébként tényleg úgy gondolkodunk róla, most még van erő, kicsi kedv is, most kell megcsinálni. Meg jövőre lehet kétszer annyiba kerülne...