Bárhol

... ahol várakozni kell vagy utazok, önkéntelenül is nézegetem az embereket. Ma a villamoson egy hölgy volt, aki kivívta a csodálatomat. A kora lehetett úgy 80-tól 100 évesig, ritkás szőke haj, fekete spagetti pántos top, hozzá szintén fekete un. forró nadrág (régen nevezték így az alig nadrágocskákat, épp csak seggig érő) hozzá úgy 100 kiló súly. Most nem is ezen van a hangsúly, bár elég groteszkül festett. A szája, a szája... amire azt mondtam, te úúúristen! Hurka vastagra volt feltöltve és elénkre rúzsozva. 😲🫣

Fiatal nőkön is csúnyának tartom a természetellenesen feltöltött ajkakat, de ez a nő így egy elnagyolt karikatúra volt. Az egész megjelenése.

Mindenki megnézte, nemcsak én. Voltak, akik nyíltan röhögtek, amit én nem tartottam viccesnek, még akkor sem, ha én is megbámultam és ennyire extrém a megjelenése. Ki tudja miért teszi ezt? Neki biztos tetszik, amit a tükörben lát.

A hivatalban

... a sorszám csak arra jó, hogy lásd, 678-an vannak előtted, amúgy soronkívül mehet a magasságos tisztviselőhöz a keresztanyja, a keresztanyának az unokatestvérének a szomszédja, az amerikai unokatestvér ismerősének az ismerőse, gyerekkorában egy városban laktak és így már élvezi a soronkívüliséget stb. Általában nagyon türelmes vagyok, de most a meleg, az irtó poros, rossz levegő már hisztissé tesz/tett. 

Szóval mindenki, aki belép az ajtón, mindenki odajut a vágyott ablakhoz, csak te nem, aki balga módon sorszámot húztál. Pedig kitalálhattam volna én is valami őskorból származó távoli rokoni fokot és hamarabb sorra kerülhetnék én is...

Az augusztus

... huszadikai (Radnai havasok) túrás hosszú hétvégéről csak annyit: életem legszebb túrái közé tartozik még akkor is, ha számomra már elég fárasztó volt, főleg így, hogy két egymást követő napon is nehéz és hosszú túránk volt, mellé még ott is meleg volt, a tiszta levegő miatt meg égető napsütés. 

Annyira lenyűgözött a hely, a táj, hogy volt egy pont, amikor a napszemüveg mögé bújva pityeregtem egy kicsit az érzésektől, ami bennem volt. Olyan hihetetlen helyeken mentünk, ahol ezerszer éreztem azt: a porszem töredéke vagyunk a természethez képest!! (és mégis tönkre tudja tenni az ember...)

A Mosolygó-tó

Mosolygó-tó (kb. 1750 m magasságban) 

A salgótarjáni leventék emlékműve, akik egy nagy lavina áldozatai lettek 1944-ben.

1944. január 13-án, dél előtt nem sokkal lavina sodort el 16 salgótarjáni fiatalt a Radnai-Havasokban, alig 100 méterrel céljuk, a 2303 méter magas Nagy-Pietrosz, akkori nevén Horthy-csúcs elérése előtt. A tragédiának egyetlen túlélője volt.

A Salvamont (román hegyimentő szolgálat) ház a tótól nem messze 

Ez már az Aranyos-Beszterce tó a Gargaló alatt

A Prislop hágónál

Csoda ég... Semmi szűrő, semmi fotós manipuláció nincs ezen a fotón (sem), és annyira szép! Végig gyönyörű időben volt részünk.