2024. január 18.

Morgás...

 Hogy tudnak ennyire szerencsétlenül összejönni ezek az időjárási tényezők..?  Előtte napokban végig kemény mínuszok éjszaka, nappal is fagypont alatt vagy alig felette, erre jön egy nap, ami egyáltalán nem januári hőmérsékletet mutat, de hozzá jön egy mediterrán esős front (fúúújjjj😡) nonstop csapadékkal. Már magától az "eső" szótól is rosszul vagyok, ami ezen a télen lejött eddig. 

Alig húzódott még vissza a víz a talajban, hát most megint cuppan. Aztan holnap reggelre megint fagy, szombaton hajnalra még keményebb mínusz (pont, mikor indulunk túrára) úgyhogy bélelt túranadrágot veszek... vagy tundrabugyit 🤣emlékeztek rá?

 Nagymamámnak volt olyan, viszont ő soha nem hordott nadrágot, nem is volt neki. Télen vastag pamutharisnyát viselt, strompándlival - jaj, fogalmam sincs hogy kell leírni, de máig hallom a szót, ahogy Nagymamám mondta, az egy széles gumipánt volt tulajdonképpen, azzal fogatta meg a harisnya szárát, hogy ne csússzon le. Szóval azt hordta a drágám télen, bundabugyival. Nagy, vastag fekete vállkendő a szövetkabátra, béleletlen, fekete bőrcipő vagy un. posztócipő (azt szerette, mert annak bunda bélése volt és nagyon kényelmes volt a fájós lábára) fekete, vastag meleg kendő a fejére és úgy ment a templomba. Máig előttem van, látom most is. Az is előttem van, hogy milyen kevés ruhája volt, de mindig patyolat tisztán járt. Istenem, de szerettem! 😞Írtam már biztos ezt is, de halálomig áldani fogom a nevét, emlékét.

Hova jutottam el a gondolataimmal az időjárás elemzésétől?? 🤔 

Nem dolgozok ma, mert két helyre is mennem kell eü. intézménybe, vérvétel meg mammografia. 

Van egy csomó varrni /javítani való, legalább azt is lerendezem.




2024. január 17.

Olvasgatom

... a blogokat, mindegyik olyan tartalmas, színes, tevékeny, okos dolgokat mutat, olvasnivalókat, értékes helyeket, kiállításokat ismertet, gyönyörű kerteket, virágokat látok.

... és akkor ránézek az enyémre, hmmm...hmmmm 😞🙄

(Leveszem erről a bejegyzésről a kommentelési lehetőséget, nem szeretném, ha azt éreznétek, sajnáltatni akarom magamat. Vannak ilyen hullámaim, mikor azt érzem, tök fölösleges, amit - ahogy csinálok, de utána az is eszembe jut, sokaknak így hozok el egy kis élményt, látnivalót, szépségeket messze vagy éppen közeli tájakról) 



2024. január 14.

Ebéd előtt, helyett? 😄

... kimentünk a Vekerire, most szerencsére van benne víz bőven. Sokszor eszembe jut, hogy olyan kis lepusztult hely, de számunkra mégis van valami varázsa minden évszakban. Nem csak nekünk, sokan voltak kint. Sétálnak, a gyerekek futkároznak, hattyút néznek, játszanak, kutyákat futtatnak. Jó levegő van, mozgunk egy kicsit legalább. Míg a tavat megkerüljük, 3,3 km. Jó kis csípős, hideg, szeles idő volt, de nem bántuk. 

Szeretjük. Természetben vagyunk. Jövő héten túra, nagyon várom. Már hiányzik. 

,, És mostantól kezdve nőnek a napok. Átfordul a tél. Mától kezdve minden reggel egy jóakaratnyit hamarabb kél a nap, s öste későbben nyugoszik....

...éppen csak egy jóakaratnyit... ameddig kitágul és megnő ez a jóakarat lassan, és kibomlik belőle a tavasz! “

Wass Albert - A funtineli boszorkány

(igen, így van/lesz...) 





















2024. január 13.

Ma délelőtt

... andalogtunk a Piac utcán a párommal, a piacon voltunk, kocsonyának valót vettünk. A férjem figyelt fel az egyik régi épület szépségére, majd minden nap elmegyek én is mellette, de nincs időnk feltekinteni, csak rohanunk a dolgaink /tennivalóink után. Megálltunk, elemeztük mindketten, hogy mi a szép rajta. Jött egy hölgy, mondja: a műemlék épület itt meg itt van, ami figyelemre méltó. Mondtam, tudjuk... 

Kérdezi : vidékről jöttek be? Egymásra néztünk a férjemmel, kirobbant belőlünk a nevetés, ja, végülis mondhatjuk nyugodtan, igen, vidékről jöttünk, évtizedek óta itt élünk, és most jutottunk el odáig, hogy kielemezzünk a Piac utcán pár történelmi épületet 😄 egy darabig jött velünk a hölgy, majd megköszönte, hogy elkísértük 🤔🤣 nem, nem kísértük el, mi pont arra mentünk. Irtó jól szórakoztunk a párommal, ő amúgy is nagyon vevő a humorra, sokkal pozitívabb beállítottságú, mint én.

Jelentem, amúgy a kocsonya kész, 6 tányérral lett, most éjjel nappal kocsonyát fogunk enni, mire elfogy 😄🤭jaaa, és nagggyon finom lett...

Azóta a földön hasalnak... 



2024. január 12.

Mèg tegnapi történet

... csak ma jutott eszembe.

Tegnap reggelre szűk - 12 fokot mutatott a teraszon a hőmérő. Mentem reggel a városba, jön velem szemben egy 14-16 év körüli lány. Nagyon menő akart lenni, fél méteres műszempilla, feketére kihúzott szem, vastag alapozó, feketebordó rúzs. 

(hogy hova mehetett korán reggel így kifestve, számomra rejtély, igaz nem tudom, hogy iskolában tiltják e egyáltalán)

Amin igazán kiakadtam, lábszár középig érő, fekete pufikabát volt rajta és végig kigombolva, fekete bőszárú nadrág és hozzá egy tenyérnyi top. Nyaka, mellkasa, hasa tök pucéran és vígan ballagott az utcán. 

- 12 fokban. A látványtól is fáztam 😄

Nagymamám hogy óvott annak idején! kisjányom, a derekadra vigyázz mindig, mert ha egyszer kifázik (így mondta) a veséd, begyullad a kismedencéd, sose lesz gyereked. Ez úgy megmaradt bennem, tényleg vigyáztam mindig, mai napig is, egyébként is érzékenyebb vagyok a felfázásra.

Szóval a mai lányok már nem figyelnek ilyenekre, hányszor látni máskor is, hogy éppen derékig érő dzseki, kabátka meg a nadrág /szoknya között pucér a dereka teljesen.

 Nekik biztosan nincs olyan nagyijuk, mint nekem volt... ☺️

Két napig tél kinézete volt a városnak. Hideg, zúzmarás reggel volt tegnap és ma is egy ideig még. Szeretem ezt a száraz hideget, nem bánom, hogy ilyen. Pusztulnak a kártevők. 







2024. január 11.

Írom már...

... vagy négy napja ezt a bejegyzést... 🤭🤔


 Így utólag azt érzem :  észrevétlenül elment mellettem  az egész téli ünnepkör. Túl későn hangolódtam a karácsonyra, még rövidebbnek tűnt az együtt töltött idő a családdal, a fenyőfa két nap után elkezdett hullani, 28-án visszament a lányom, mi is utaztunk másnap, a szilveszter sem volt benne a top 10-es utazásban. Talán azért is, mert azokon a helyeken mindenütt jártunk már nem is egyszer, nem volt újdonság egyik sem. Szánozás helyett szekereztünk, egy szem hó nem volt sehol, egyedül a Békás szoros felé menet foltokban a Pongrác-tetőn, meg már a hazaúton a Bucsin-tetőn volt nagy hó, de hát ez túl nagy érzést már nem váltott ki belőlem. A szálloda, a kaja, a zene jó volt, de nem volt fergeteges a hangulat. Többre vágytam. Persze sok múlik a társaságon is, barátokkal voltunk ugyan, de valahogy ők sem voltak csúcsformában. Sokat emlegettük, milyen jó volt tavalyi szilveszter, nálunk. Na igen... Mindegy, ez most a férjem vágya volt, így teljesült😄de igazat adott nekem, mikor morogtam, hogy jobban jártunk volna, ha itthon elmegyünk egy olyan szórakozóhelyre, akik hirdettek szilvesztert. Idén okosabbak leszünk 😄 ráadásul ott egy órával hamarabb van éjfél, mint nálunk, úgyhogy a mi időnk szerint 11 órakor koccintottunk, ez az érzés sem volt olyan, mint az itthoni éjfél. Aztán a mi számításunk szerinti éjfélkor (1 órakor) csak elénekeltük a magyar és a székely himnuszt. 

Az ottani éjfél teljes káosz volt. Ott volt a szálloda a központban, kimentünk a  térre, de komolyan mondom, félelmetes volt. Már jóval előtte elkezdte valaki a tűzijátékozást, szó szerint a fejünk felett robbantak. Semmi nincs szabályozva, eszeveszett petárdázás minden mennyiségben, nagyon közel hozzánk berobbant egy több darabos petárda csomag, hát én olyat még nem tapasztaltam, egy pillanatra szó szerint benyomta a mellkasunkat, szinte megdobott bennünket, meglódult a fejünk, csengett a fülünk. Mondta ott valaki, ha egy picit közelebb robban, beszakadt volna a dobhártyánk. Ösztönösen behúzódtunk az ajtóba, alig vártam, hogy vége legyen, nem tudtam már örülni a tűzijátéknak sem. Visszamentünk még bulizni s végül negyed háromkor mentünk fel a szobánkba, a lányaink erre azt mondták: micsoda buliarcok vagytok, Anya! 😄

Aztán harmadikán itthon le kellett szedni a karácsonyfát, mert ha csak a közelébe is mentünk, pergett le az egész. Ilyen fánk nem volt még, ami ennyire hullott. Gyönyörű alakú fa volt, de szerintem még novemberben (szeptemberben) kivágták a szerencsétlent. Karácsony előtt vagy két nappal vettük, semmi nem látszott rajta, hogy hullana, díszítés közben egy-két tűlevél potyogott csak le róla. Mindig csak vízkeresztkor szedem le a díszeket, meg a lakás dekorációt is. Azért a dekor fent maradt még január 6-ig. Amúgy sem sokat láttuk ezen az ünnepen, öt napig odavoltunk, ezért is hiányérzetem volt. 

Hát ez most így alakult. Azért mutatok pár fotót, amit ott keszítettem. 

Egy dolog volt, ami kedves volt a szívemnek: a helyi katolikus templom két tiszta lelkű fiatalembere. Kevés ilyen embert hordoz a hátán a Föld. És olyan csodás templomi orgona koncertet kaptunk ott hirtelen 30-án este, hogy a sírás fojtogatott. Ez volt a legszebb az egész utazásban. 


Így nézett ki karácsonyfa bontás után az étkezőnk... 


A helyi örmény közösség katolikus temploma, voltunk fent a toronyban is

Szent Miklós templom 

Gy.szentmiklósról származnak a Bagossy Brothers Company-s fiúk 



Gyilkos-tó




Békás-szoros










Gyergyóditró gyönyörű katolikus temploma



A Lázár kastély Gyergyószárhegyen

















Lovas szekerezés


A kiskutya vagy 8 km-en át egyensúlyozott a ló hátán... Állítólag szeret ott lenni, szerintem meg csak szót fogad szegény. 



Gyergyószentmiklós központja 






Szováta, Medve-tó