Tündéri kis óvodások

 ...munkái. Pénteken a városban lévő összes óvoda feldíszítette a saját kis fáját, mindegyiket a gyerekek által készített dísszel öltöztették fel. Nagyon szépeket, ötleteseket láttam☺️

Napi aprók

 Belvárosi Penny, csütörtök délelőtt. (Megfogadtam, soha többé olyankor, el is felejtettem váltás van az akciós termékek terén) de majd meghaltam olyan szomjas voltam, az volt a legközelebb, szóval hatszázan állnak a pénztárnál. Előttem idegbeteg viselkedésű idős férfi toporzékol, magában félhangosan motyog a pénztárosra, hogy mit csinál az, miért nem halad a sor, kapkodhatná már magát stb. 

A pénztáros kezét lábát majd eldobja, úgy igyekszik, tényleg, de mindig van, akinek semmi/senki sem jó. Végül kitört az öregből a kultúra, amikor a pénztáros kérdezte, nincs e valakinek véletlenül a kosarában hálós mandarin csomag, gondolom a vonalkódot szerette volna lehúzni, mert valószínűleg nem volt az éppen sorra kerülőnek rajta, szóval szabadjára engedte dühét, felháborodott hangon odakiabált a pénztárosnak: mit csinálsz ott, igyekezzél már, ne a szádat jártasd! A hölgy odanézett, látszott, hogy pörgeti az agyában mit is vágjon vissza, de lemondóan csak annyit mondott: magának is szép napot kívánok! Nem szóltak semmit a sorban,  én sem. Az ilyen emberekre kár a szót vesztegetni, hatástalan.

Van a Piac utcán egy sportbolt, egy svájci cégé, a Wallensteyn. Naponta látom a kirakatát, csak azért nézem meg, mert "szeretek" ájuldozni az ott lévő árakon :D Látom tegnap délelőtt, hogy két egyszerű, munkásruhás férfi majd felborul, annyira nevetnek és fotózzák a kirakatot. Van kint most (többek között) egy dzseki, ránézésre nem mondanád meg miért annyira drága, tuti minőségi, nem vitatom, de 193.900 ft-ba kerül. Sídzsekinek gondolom, hát a sízés az én fogalmaim szerint is a gazdagok kiváltsága, én még nem hallottam "sima" munkásembert arról csevegni, hogy az idén hová mennek síelni. Minden sífelszerelés alapvetően drága, minőséginek kell lenni, - gondolom én - még soha nem voltam csak a sípálya közelében, akkor is azért, mert túráztam :D Szóval ez a két munkásember valószínűleg azon/azért nevetett?, hogy a fizetésük kétharmada rámenne az egyébként fos színűnek nevezett dzsekire. Még soha nem voltam abban a boltban, a kirakatba kirakott holmik mindig irtó drágák voltak, erre szokta mondani a férjem: a gazdagoknak is el kell valahol költeni a pénzt. Az összes túrás felszerelésünket a Dechatlonban meg a Hervisben vettük meg és nincs egyetlen olyan darab sem közte, ami ne töltötte volna be tökéletesen a rendeltetését, tizedannyi árért. Hangyányit sem irigylem azt, aki meg tudja venni a 193.900 ft-os dzsekit, örüljön neki úgy, mint én szoktam az egyszerűbb dolgoknak.

Más. Ma felraktuk a kinti díszkivilágítást, most már teljes a ház ünnepi dísze. Itthon vannak a lányomék is, együtt örülgetünk neki :) Decemberben már nem nagyon megyünk sehová túrázni, egy utunk lesz még, Zakopane lesz egy két napos kirándulásunk uticélja, megnézzük az adventi díszbe öltözött várost, hááát, vegyes érzések vannak bennem, biztos vagyok benne, hogy iszonyú tömeg lesz, ott még soha nem voltam úgy, hogy ne lennének sokan ünnep nélkül is. Talán csak az vonz, hogy hátha szép havas lesz a táj, a Tátrában már havazott a múltkor is, felmegyünk a Gubalowkával és a szemben lévő hegy gyönyörű látványt nyújt majd...ha nem lesz köd :D

Annyira szeretnék most egy ilyen helyen mászkálni, nagyon vágyom rá ...egy ismerősünk volt a Pádison egy hete, csodás fotókat mutatott, gyönyörű havas már ott a táj.

Csillogás

... és tömeg. A fények miatt mentünk csak. Meg hallgattunk egy kis koncertet. 

Az első

Várakozzatok hittel, reménnyel, szeretettel...

Világítson, hát az első gyertya, a hit. 

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. ”

 A zsidókhoz írt levél 11:1

Sétáltunk...

... kicsit levegőzni akartunk, nem volt hideg, a fotókiállítást néztük meg többek között, meg az adventi forgatagot. Sokan voltak az utcákon, mi is megnézegettük a kínálatot, hàààt vannak árak 😄 sajtot vettünk, szárított paradicsomos- bazsalikomos, meg lilahagymás tekercses sajtot, itthon megkóstoltam, ha nem szégyelltem volna, megeszem az egészet, a szárított paradicsomosat😄😄(igaz, nem vettünk sokat) mennyei finom, egyébként is élek-halok érte, le lehetne csalni a térképről sajtokkal😄

Mást nem is vettünk, megnéztük a fotókat, szenzációs mindegyik. Mindig is irigyeltem azokat, akik így észreveszik a gyönyörű, egyszeri, megismételhetetlen pillanatokat.

Kicsit még irigykedtem a korcsolyázókra is, van bennem egy kis sóvárgás, hogy vajon tudnék e még korizni, lánykoromban volt utoljára a lábamon korcsolya, az meg nem tegnap volt... (ahhh... 🤦🏻‍♀️😏)

Holnap megint elsétálunk a térre, az első gyertyagyújtásnál ott leszünk, meg felkapcsolják az ünnepi fényeket. Este 10-ig fog csak égni, takarékossági okokból. Alig jár már akkor az utcákon ember, nem is baj, ha lekapcsolják.

Pár kedvenc kép a fotókiállításról, persze nem adja vissza a látványt, ahogy ott látni nagyban.

Az a kiállítás címe : Magyarország 365

Ez tetszik a legjobban ❤️

Ez a rész mindig szép

... az új Városháza előtt olyan szépen megtervezett virágos ágyás van minden évszakban. Az árvácskás téli, tavaszi :

Fórum karácsonyfa, rá sem fér a képre, 3 emeleten át magasodik. 

Holnap megkezdem én is a lakás dekorálást.