... várt ránk újabb szépség, a hajózás a Thun-i tavon. Annyira különleges hely a magas hegyek között, először nem akartam menni, de vétek lett volna kihagyni. Gyönyörű volt az idő is, mire elértük a túlsó partot, akkor kezdett cseperegni, de el is állt, ernyőt sem kellett elővenni.
Hazafelé újból Innsbruckban aludtunk és még megnéztünk egy cuki kis helyet, Rattenberget. Ott be is vásároltunk a hazafelé útra egy Sparban, a pénztárnál mikor fizettem, mondta a kis turbános pénztáros lány, hogy vegyek az ott lévő csokrokból, bármelyiket választhatom. Annyira nem jó a férjem német tudása, hogy megértettük volna mire fel kapom, de azt értettük: ingyen van. Annyira zavarban voltam, hogy bele sem gondoltam, hogy a fenébe hozom haza 1000 km-re?? 🤭🤷 Megoldottam, itt van az asztalomon és olyan friss, mintha ma állították volna össze. Ott tettem a szárak végére vizes szalvétát meg nylon zacskóba csavartam, teljesen jól átvészelte az utat. Ezen nevettünk, hogy ilyenem sem volt még, 1000 km-ről hozott virág 🤭
Kicsit összegezve Svájc. Irtó különc ország, de így maradtak már fent többszáz éve és igen jól csinálják a dolgokat, hogy ennyire fejlett és rendkívül gazdag ország lett. Nagyon jó a közbiztonság, fegyelmezettek az utakon, minden szabályt betartanak, mert többszázezer/milliós!! forintos lehet a büntetés. Az éves autópálya matrica 40 CHF, ami az országban minden útra jó nekik (bőven van autópálya náluk), alagút használatra is. Kb. 16000 ft, éves matrica! az amúgy extrém drága országban, érted! Csak érdekesség miatt, itthon az éves díj személyautóra 61.760 ft, egy havi 11.170 ft. Az utak ott: rengeteg km után sem tudtam volna egyetlen egy kátyút sem fotózni, pedig ott van időjárási helyzet rendesen! Az alsóbbrendű utakon sem láttunk egy úthibát sem.
Nehezen engednek be maguk közé másokat, mármint állampolgársággal. 8-10 év után lehet kérvényezni, millió dolognak kell megfelelni. Valami eszméletlen tisztaság van náluk (osztrákoknál is) egy négyzetcentiméternyi szemetet nem láttam a 6 nap alatt. A hegyoldalak úgy néztek ki mindenütt, mintha zöld bársonnyal le lett volna letakarva. Nincs sehol két méteres gaz az utak mellett, de még az erdőszéleken sem. Az iskolás gyerekeknek teljesen ingyenes minden, az utolsó ceruzáig, papírlapig. Széles körű az oktatás, kötelező sí-, úszás -, sportolás, mindent megkapnak. Az elmondás alapján egyáltalán nincsenek elkényeztetve, életre nevelik őket. Ami a túristáknak még fontos lehet, a köztéri wc-k. Patika tisztaságú mind, igaz a zöme fizetős.
Rengeteget tudnék mesélni, irtó jó idegenvezetőnk volt, egész életemben nem hallottam, olvastam annyit Svájcról, mint ezalatt a pár nap alatt.
Csoda minden része annak az országnak, de nem élnék ott. Mesélték, volt aki úgy élte le az életét abban a völgyben, ahol született, ott is halt meg úgy, hogy soha nem hagyta el a völgyet. Nyilván nem gyakori eset, de ott az - úgy mondják - átjárhatóság az égig érő hegyek miatt mindig is gátló tényező volt nagyon sok mindenben. Imádom a hegyeket, azt az kimondhatatlan szépségű tájat, de minden egyéb rideg nekem. De! mindig ott lesz a "number one" útjaink között a felejthetetlen élmények miatt❤️
Megfordította a blogger az időrendet, az utolsó képek kerültek előre.
Rattenberg, Innsbrucktól nem messze lévő kisváros.
 |
| Templom Rattenbergben |
 |
| Az Inn folyó |
 |
| Ez már a Thuni-tó, gyönyörű tiszta vízzel. Legmélyebb pontja 217 m, de az átlagos mélysége is 136 m. Területe 48,3 négyzetkilométer. |
 |
| Így búcsúzott Svájc tőlünk az egyik hágón, szakadt a hó |
A virágcsokor is megérdemelt egy fotót, ha már olyan messziről hazahoztam😍
 |
| 15 € volt eredetileg 🤭😊 |
