A szállás

.... kiváló volt, komplett apartmant kaptunk, nappali-konyha (a konyhában a világon minden megtalálható volt, amire szükség lehet) egyben, tágas, tiszta, mindennel felszerelt fürdőszoba, nagyon kényelmes ágyakkal a hálószoba. Patika tisztaság mindenütt, sok szekrénnyel, polccal, fogassal. Azért írom ezt le, mert sok olyan szálláson voltunk már, ami szűkös, a bőröndöt alig lehet letenni, anyira nincs hely. A kilátás meg... 😍minden ablakunk más irányba nézett, egyik szebb volt, mint a másik. Harmadik emeletről meg kiválóan tudtunk gyönyörködni a tájban. Most is volt nyüzsgés a településen (Kranjska Gora) de igazán télen van élet (meg persze nyáron is) mert ez egy nagyon jó nevű /hírű sícentrum. Szeretem hely lett - csak ne lenne olyan messze! 😳 Majdnem 900 km-nyit autóztunk, de már hazafelé is pedzegettük, milyen lehet ott vajon pünkösdkor?? 🤔😆🤭

Két napig mostam és ment is vissza sok minden a kabin bőröndökbe, ugyanis repülünk pár nap múlva Malagába... előtte még szombaton elmegyünk túrázni a Bükkbe🤭😆

...nagy pörgés ez tudom és talán a környezetünkben is esetleg visszatetszést kelthet, de nem, nem bánom ki mit mond, gondol rólam /rólunk. A szomszédom élet halál között lebeg hetek óta, minden előjel nélkül hirtelen került be a klinikára  és nem túl jók a kilátások... 🥹😢 ilyen "indoklást" már ezerszer leírtam, szóval nem tudhatjuk mi vár ránk is egy nap, egy hét, egy hónap de még egy óra múlva is, ha mennünk kell egyszer akár hirtelen, akár szenvedéssel teli úttal a végén és lesz tiszta tudatunk még egy utolsó másodpercre, akkor tudjunk visszagondolni arra: legalább ÉLTÜNK. Megtettünk mindent azért, hogy jól érezzük magunkat akár itthon a ház körül is (nekem a nyugalmat a házunkba hazaeérkezés adja), a hazánkon belüli tájakon és messze földön is. Minden élményt megélünk és maximálisan értékelünk. És örülünk. 

Remélem lesz türelmetek végignézni a fotókat, kicsit össze van kavarodva, mert jó szokásom szerint 2 telefonról töltöttem le... 

A vízesés, ami mögé be tudtunk menni 

Annyira szeretem ezt a fotót, az ablakunkból láttam 

Ez valami hihetetlen színű fa volt, nem tudom mi lehet a neve

A másik vízesés, a Martuljški

Martuljški

Furcsa

... dolgokat tapasztaltam a blog körül,  ezért is volt bezárva pár napig. Nem szeretem a bizonytalanságot, a nem valós dolgokat, kerülöm (kerülném) a bonyodalmakat.

Megjártam Szlovéniát gyönyörű az ősz arra is, jó messzire mentem, hogy szépeket lássak, nem elég nekem ami itthon van {de elég (lenne)}

 Első nap vegyes időjárás volt, szerencsére mire Bledbe értünk, kitisztult és a tó körül meseszép volt minden. Csütörtökön egész nap csepergett, végig rajtunk volt az esőköpeny, hozzájött a 90%-os páratartalom, nem volt hideg, úgyhogy vizesek voltunk kívül belül. Az esőköpeny meg a dzseki között lecsapódott a pára, úgyhogy egy idő után mindegy lett volna, ha nincs rajtunk az amúgy is 'utáljuk köpeny' . De semmi nem szegte a kedvünket, nem az első és nem is az utolsó esős túránk volt. Türkizes színű /vízű folyó mentén vezetett az utunk, a végén egy olyan vízeséssel, ami mögé be lehetett menni.

A következő nap már jó időnk lett, keveset sütött ugyan a nap, de legalább nem esett. Nem túl hosszú túrára mentünk, rövidek már a nappalok, a hegyek között meg még hamarabb sötétedik, nem kockáztatunk soha. Erdei úton, folyóvölgy mellett mentünk itt is, mesebeli szépségű tájakon az erdő, a fák ezer színével övezve. Egy óriási erővel dübörgő vízesés (Martuljški) volt a vége, ahonnan vissza is fordultunk, mert várt még ránk egy csodás fennsík, igazi alpesi tájjal. Nagyon elfáradtam a végére (vigasztalt, hogy a tőlem jóval fiatalabbak is kidőltek...) de nem bántam meg, hogy bevállaltam. 

Mikor leértünk a fennsíkról, már nem érdekelt hova, csak üljünk le és együnk valamit, délután 4 óra volt és reggel ettünk utoljára, úgyhogy a gyönyörű tóparton (túra után, fáradtan, bakancsosan, sárosan) , hatalmas üvegportálok mögül néztük a tóba csepergős esős tájat, jó melegben a kandalló mellől és úgy elszorult a torkom, a többiek nevetgéltek, de én csak nyeltem vissza a könnyeimet a boldogságtól, megadatott hogy ott lehetek, és részese voltam annak a sok szépségnek, a jó társaságnak, a sok nevetésnek és bírtunk menni mindketten a párommal. Tetszett, hogy egy elegáns hely volt (az árak is...😆) , de egyetlen pillantással nem éreztették velünk, nem oda valók vagyunk a bakancsunkkal, hátizsákunkkal, rendkívül kedvesen szolgáltak ki bennünket. Jól belakmározva alig bírtunk elindulni a szállásra, az étteremtől még kb. 1 km-t kellett menni, nem tudom hogy vonszoltam odáig magam, irtó nagy röhögések közepette, akkor már csak annyi erőm volt a szobába érve, hátizsákot bevágtam a sarokba, zuhany, pizsama és 9 óra!! alvás jött utána 😆 minden fáradtság ellenére nem cseréltem volna senkivel. Szerintem utoljára csecsemő koromban aludtam 9 órát, az meg nagyon nem mostanában volt 😆🤭

Folyt. köv. 

A bledi vár