2024. november 22.

Milyen

... is az ember?! Legyen akárhány éves, az első hó mindig örömet okoz sok felnőttnek is. Az utóbbi évek hó nélküli telei fásulttá tettek ezen a téren, az ember mindig azt szeretné, ha karácsonykor mesebeli fehérség lenne, de hát ez az álom már sok éve nem teljesül.

Mondjuk ez a havazás a közlekedésben totál káoszt okozott. Olvastam, hogy nem indultak vonatok, órás késések voltak minden vonatnál, a volánbusz járatai is akadoztak és sok baleset volt az utakon. Pedig napok óta minden hírportál erről írt... 

Egyébként nagyon latyakos hó esett. Óriási pelyhekben, kb. 6 - 7 cm jött le, igaz lehet több volt, csak olvadt folyamatosan. Most valahogy nem voltam olyan lelkes a lapátolással, túl nehéz volt. 

Nem baj, így is szép lett egy kis ideig.

A fotók azt mutatják, a természettől nincs szebb... 















2024. november 13.

A belvárosban

... találtam egy ablaküvegen. Nagyon tetszik! ❤️



2024. november 12.

Ebből

... is látszik, hogy mennyire nem vagyok még formában, mert másfél nappal az indulás előtt még a világon semmit nem pakoltam be. Máskor már ilyenkor szinte rajtra készen állok, apróságok hiányoznak csak. Alig bírom utolérni magam, a múlt hetem annyira szétesett. Ma könyvelni is kellett, kora délután  kimentem kertezni, a téliesítesi munkákkal még nem voltam kész, a füvet is lenyírtam, a lefagyott muskátlikat, paradicsomokat kiszedtem, ment minden a zöldhulladékos zsákba, ilyenkor ősszel hetente egyszer elszállítják. Tegnap az utcát is rendbe tettem, bokáig állt már a falevél, én legszívesebben otthagynám, de a szomszédok miatt nem lehet, mert hát a szél nem nézi a kerítés határokat és nehogy probléma legyen belőle. Ma ahogy végignéztem a kis portánkon, mondtam is magamban: jöhet a tél. Még a szivattyút kell leszerelni, téliesíteni. Kint van még négy nagy leander, a kicsiket már bevittem, meg a szerelem virágot is.  Ma mindössze 2 fok volt kint, azon elmélkedtem, milyen jól érzem így magam, sokkal energikusabb vagyok, mint nyáron, mikor kertezek még este hatkor is 35 fokban, akkor csak szenvedek, csak azért csinálom meg, mert erősebb bennem a szépre igény, minthogy hagyjam a fenébe.


Nekem ez már csak Vera virág lesz ☺️



2024. november 10.

Fél öt van

... és teljes sötétség. A férjem ki nem állhatja ezt a korai sötétedést, én megbékélek vele jobban. Ilyenkor már szeretek egy pléd alá bebújva olvasni vagy tévézni, de a tv nem köt le, az utóbbi időben nem is nagyon kapcsoltam be, illetve csak a természetfilmes csatornákat nézem. 

Az elmúlt egy hét kiesett az életemből.  Én is darabokban voltam, nehezen szedtem össze magam. Minden elmaradt, kimaradt. Most már jobb, de az aggódás, a féltés életem végéig bennem lesz.

Koncentrálnom kellene a jövő hétre, vár ránk egy nagy utazás és egy nagyon szép esemény. Mire hazajövünk, alig lesz a novemberből. A karácsony meg a kertek alatt. Pénteken fogászaton voltam, a drnő elköszönéskor mondja: ha nem találkoznánk addig (nem, csak januárban) kellemes ünnepeket kívánok. Elkerekedett a szemem, ahhh! milyen ünnep lesz mostanában? 🤔😲nagyon bambán néztem, de szerencsére kapcsoltam, hogy már karácsony - új esztendőre gondolt, hát én is a legjobbakat kívántam mindenkinek a rendelőben. Rendesek egyébként, meg is érdemlik.

Ez a szépséges, színes faleveles ősz  túrák szempontjából most nagyon kimaradt az életünkből. Beszélgettünk ma róla a férjemmel, hogy nincs hiányérzetem (de, az erdő, az avarszag, a színek, a hegyek...azok hiányoznak)  Annyi gyönyörűséget láttam már az utóbbi sok-sok évben, hogy gondolatban előszedem azokat az utakat és kész. Mindenütt nem lehet ott lenni. Remélem azért még vár ránk jó pár élmény, ha Isten is úgy akarja, mert megijesztett ám bennünket nagyon. 



2024. november 9.

Ragyogás

 Ma kora délelőtt a Csapó utcán:





Az egyik utcán, ahol ma jártam, öt egymás mellett lévő házat bontottak le. Kettő is volt közte, ami jó állapotú volt, sőt az egyiket pár éve újították fel, a kicserélt nyílászárókon még rajta volt az öntapadós karcolás ellen védő fólia is. Nyoma sem maradt...

Ma megálltam az üres telkek előtt, számolgattam a falak színezése alapján hány házrész lehetett az egyik udvarban, mennyi minden történhetett azokban a házakban. Születés, halál, boldogság, szomorúság...és hogy tűnik el nyomtalanul mindez. Egy üres placc maradt utánuk. 

... majd odanyomnak egy isten tudja hány lakásos monstrumot. Egy akkora telekre minimum 80-100 lakást építenek. 

Beleborzongtam, egyszer a mi házunkat is így dózerolja le valaki, mikor mi már nem leszünk. Akkor meg már hol érdekel(het) az engem??

Nem látszik a fotón az egész telek, de hatalmas 


2024. november 8.

Ohh, de jellemző!

... nagyon sok emberre a mai "életkép" . 

Ma reggel a buszra, ahogy felszálltam, pont felállt egy nő az ülésről(hárman voltak egy "csoportban") még hallottam, ahogy elköszönnek egymástól, puszillak drágám, legyen szép napod, majd hívlak stb. szóval lehetne akár egy normál elköszönés is. Ahogy záródott az ajtó, míg le nem szálltam, egyfolytában sz@rták-szapulták a leszálló társukat. Egy perccel azelőtt még drágám, utána meg... huhh, hát ez nekem magas volt. Ha én ennyire nem bírnék valakit, még egy sziát is nehezen nyögnék ki, nemhogy bájolognék neki. 

Egyébként azt szokták mondani: ha te kibeszélsz valakit, téged ugyanúgy kibeszélnek a hátad mögött. 

Na, de amit ilyenkor szoktam emlegetni: hála Istennek, nem vagyunk egyformák.


2024. november 7.

Nahát!

 Nem gondoltam volna, hogy ebben a nagyon lecsendesedett blogvilágban még van új feliratkozó/követő! ☺️

Köszöntelek itt Kun Annamária! 🤗



Mindenkinek megvan a maga sorsa

 ,, Minden embernek van egy útja, amelyiken járnia kell. Nem lehet letérni róla. Az ember azt hiszi, hogy akik egy födél alatt élnek, azoknak útjuk is egy.

De ez nem így van.

Nem a födélen múlik, hanem az utakon. A födél nem tartja össze az utakat, ha azok nem úgy indultak, hogy egymás mellett haladhassanak hosszú ideig. "


Wass Albert - A funtineli boszorkány



2024. november 3.

Hallottam

... már róla, de igazából most került elém a téma: EgészségAblak applikáció. Az EESZT oldalt simán használom már régóta, most azért csaptam le az EgészségAblakra, mert időpontot is lehet foglalni, bárhová. Eszembe jutott a vég nélküli telefonálások időpontokért, mikor kb. 154 alkalom után lehet értekezni a vonal túlsó végén a nagyhatalmú adminisztrátorokkal (nem őket hibáztatom! hanem mindazt és mindazokat, akik ide juttatták az egészségügyet), meg mikor valamelyik nap bementem az SZTK-ba és megláttam a végeláthatatlan sort az időpontos ablakok elé (elég hangosan motyogva mondtam ki a véleményemet...) szóval ez a lehetőség úgy is lehet mondani: áldás. Rögtön látni minden szabad időpontot, ki tudom választani melyik város és szakrendelés jó nekem, hova és mikorra szól a már meglevő előjegyzésem (decemberre van egy). Külön opció van oda foglalni, ahová csak beutalóval lehet menni {számtalan hely... ☹️} és ahová beutaló nélkül, {összevissza csak 14 szakrendelés}

Ugyanakkor majdnem mindent látni ugyanúgy, mintha az EESZT oldalra lépnék be. Az EESZT-t is kihasználom: a laborok és egyéb vizsgálatok eredményét mindig megnézem. A férjem eredményét hamarabb tudtam és mondtam el neki, mint hogy felhívta volna az orvost.

Rémisztő sokszor ez a net világ, de ad jó dolgokat is.

Más. Lefotóztam már a krizantémjaimat, mielőtt megfagynak. Nyáron ahogy kinéztek, egy lyukas kétfillérest nem adtam volna értük, de szerencsére összekapták magukat, főleg az egyik, hát gyönyörű nagy bokor lett belőle, nem győzöm csodálni. 


Még így nyílnak a rózsák 




Ez a legnagyobb, fotó alapján nem látszik a méret, de tényleg nagy









2024. november 2.

Az utolsó

... falevelek. A viharos szél leszedte órák alatt a még kapaszkodó színes leveleket. Az igazán erősek maradtak még fent az ágakon, de nekik is meg vannak számlálva a napjaik. Mire hazaértünk, érezhetően lehűlt a levegő, de addig igazi, simogató szép őszi idő volt. Kicsit sétáltunk a Nagyerdőn. Szörnyű éjszakánk volt, ránk fért. 


















2024. november 1.

Mára

 "Gondolj rá sokat. Hamarosan rájössz, hogy ami benned fáj, csupán emlékezés.

És mert emlékezés, nem is fáj talán...

Mert szép az, hogy mindez volt, és úgy volt, ahogyan emlékezel rá.

Jó, hogy van mire emlékezz, ami szép.

Gazdag vagy általa.

Senki nem rabolhatja el Tőled azt, hogy amire emlékezel, az gyönyörűen szép..."


Wass Albert - Te és a világ