2024. augusztus 12.

Ötödik

... hatodik napra is bőven jutott élmény. Már olyan távolinak tűnik, lassan a hosszú hétvégére készülök, utazunk a Radnai havasokba túrázni.

Először körtúráztunk a Plansee körül, az egy kanyon féle, de azért ott is voltak jó kis szuszogós részek. Érdekes volt és szép kilátópontokat találtunk.










Hegyimentők gyakorlatoztak, bámultuk őket egy darabig☺️















A túra után elmentünk az Ehrenberg várhoz és az ott lévő két hegy közötti függőhídhoz, ami 406 méter hosszú és 115 méter magasan ível át a völgy fölött. Persze, hogy átmentünk rajta, oda-vissza, mikor átértünk pihentünk egy kicsit, gyönyörű panoráma volt a várra és a völgyre. Komoly fogódzkodási technikát igényelt sokszor, mert annyira kilengett, de nagyon élveztük a szituációt. Volt, aki rálépett a hídra, ment 20 métert, leült és se előre, se hátra nem bírt menni, bepánikolt. Nem tudjuk végül hogy jött le (nem a mi társaink közül való volt) , mert mi közben felmentünk a várba. A várban semmi extra nem volt, romos vár, de karban van tartva, nincs úgy mű-újjáépítve, mint a mi váraink itthon. Világszép helyen van, a kilátás onnan (is) mindent visz.

Miután kigyönyörködtük magunkat, a várból lejöttünk és egy nagyon finom ebéddel búcsúztunk el a helytől.











legalább 6-7 vitorlázó repülő repkedett a völgyben és a vár körül





az a bizonyos híd a várból


panorámafotó a hídról





a híd alulnézetből

a vakító napsütés miatt kicsit  kontrasztos lett a kép, itt már visszafelé mentünk a vár irányába

grillezett sertésszelet sörmártással, szalvétagombóccal, párolt káposztával - isteni finom volt.

Utolsó nap még belefért egy látogatás Innsbruckba, a Swarovski kiállítást néztük meg. Én nem vagyok odáig a felesleges és sok csiliviliért, hát itt volt minden mennyiségben. Utólag sajnáltam is érte piszkosul a 23 € belépődíjat...

A Swarovski gyár híres figurája a parkból



ott lent -10 fok volt...nem tartózkodtunk túl sokat lent :D




minden a kristályról szólt

...és minden kristályból volt

















Hosszú és fárasztó út állt még előttünk. Hétfőn hajnal kettőkor kerültem ágyba. Elfáradtunk a hat nap alatt, az ötödik napon már mindenki csak vonszolta magát, összeadódtak a napok fáradtságai a túrák, mászkálások miatt. Mindennek ellenére egyetlen percet nem bántam meg, bármikor újra visszamennék, újra járnám az egészet...