Ma lett

... végre annyira jó idő, hogy a leandereket elpakoltam a végleges helyükre, jó sok karót kell mellé tenni, mert egy-egy vihar simán a földre rendezi mindet, ha nincs kikötözve. Mindent kihordtam a pincéből is, már nem fogom visszavinni, akármilyen időt jósolnak 😡elvetettem egy csomó egynyári virágmagot, kíváncsi leszek mennyi fog kikelni belőle. Megjelöltem vesszővel ahová elszórtam a magokat, mert hajlamos vagyok elfelejteni mit és hova vetettem. Kiültettem jó sok általam nevelt muskátli hajtást is, még mindig van belőle, keresem a helyet nekik. A virágjaim ismét pompáznak, beindultak a tulipánok, imádom ❤️

A többi is gyönyörű ❤️

Hihetetlen szép a pázsitviola 

Nagyon csendes volt a húsvétunk, egyedül a whatsappos beszélgetés rázott fel bennünket. Hétfőn reggel elkezdett esni az eső, láttuk, ahová készültünk (Tokaj vagy Nyíregyháza) szintén esett, úgyhogy el sem indultunk, csak délután sétáltunk egy nagyot a Vekerin. Örvendetes, hogy a tavalyi kiszáradás után most azt lehet mondani, tele van, de borzasztóan elhanyagolt, a medret ki kellett volna takarítani míg száraz volt, így meg elszaporodott benne millió vízinövény. Szeretek ott sétálni, de a lepusztult tó látványa mindig lehangol, pedig most is sokan voltak kint, akik szintén jó levegőre vágytak. Sajnos ez nem az un. Liget lakópark mellett van, ahol csilivili minden, mesterséges tó, kitakarított Tócó patak, ahová pórnép nem mehet be, sorompó védi az odavezető utcákat, na a Vekeri a "proliké", azzal nem kell csinálni semmit, jóvanazúgy. Mindig bosszankodom egy sort, olyan szép volt ott régen, irtó felkapott hely volt, nyáron a panelekből odamenekültek a családok, kitelepültek, főztek, a gyerekek játszottak, pihentek a fák alatt, lehetett csónakázni is, szóval eltöltötték a napot. Még így, lepusztult állapotában is kijárnak sütni /főzni páran, a semmitől jobb. Ami örvendetes, van egy hattyú pár, rengeteg szárcsa és vadkacsát is láttunk. 

Tükörkép a hídról

A tükörkép szebb, mint a valóság 

A Kati-ér, ami táplálja a tavat

Itt látszik, hogy tele van a víz azzal a zöld "izével" 

Nem tudom

... hogy az ünnepre való tekintettel érdemes e posztot írni, létezik még olvasás a blogvilágban? 🤔 Aztán úgy döntöttem, most már teljesen ráérek, átmentünk pihenő üzemmódba, motyogok egy sort itt magamban 😄Tegnap egész nap "hajtottam", hogy kész legyen amit elterveztem, még este eljutottam bűnbánati istentiszteletre is, ma úrvacsora volt a húsvét alkalmából. 

Pénteken mindenféle rossz előrejelzés ellenére is elmentünk a Felvidékre. Teljes téli felszerelésbe öltöztünk, vastag dzseki,  bélelt nadrág, téli túrabakacs, sapka, kesztyű, jól tettük, elbírtunk magunkon mindent. Itthon esett a hó javában, minden fehér volt, különösen Hajdúböszörmény környékén volt vastag a hótakaró, a zöldellő búzatáblákból semmi nem látszott, teljesen eltakarta a nagy fehérség. Ez kb. Tiszaújvárosig tartott, onnantól eső esett, majd a határon túl átérve a hegyek közé lett ismét havas a táj. Először megnéztük a Szilicei jégbarlangot, ami a globális felmelegedés hatására már nem is annyira jégbarlang, beljebb meg nem mehettünk, amit annyira nem bánok, mert nagyon nem szeretem a barlangokat, nem is a bezártság miatt, hanem a tény, hogy isten tudja milyen vastag kőréteg/szikla van a fejem felett. Utána lementünk a faluba (Szilice) és onnan indultunk a karszt fennsíkra. Ez nem a nagy szintemelkedésekről híres, nekem inkább domboknak tűntek, de amikor már nem is tudom hanyadik ilyen "buckára" mászunk fel és le, na akkor már kezdtem fáradni. Nem beszélve arról, hogy elég kicsi volt a látótávolság, hol kevésbé, hol sűrűbben esegetett a hó is, gyakorlatilag nem sok mindent láttunk az egyébként gyönyörű vidékből. Olyan vagyok, ha nincs szép kilátópont egy túrán, hiányérzetem van, hiába rovom a kilométereket a szépséges erdőben, egy idő után egyhangú az egész. Néha azért megtörte az egykedvű ballagásomat a világszép ikrás fogasír mezők látványa, na attól el voltam ájulva, mert ilyen nagy táblákban nem láttam még fogasírt. A végére nagyon elfáradtam, vigasztalt, hogy nemcsak én, hanem a nálam jóval fiatalabbak is😄 komolyan elgondolkodtatott, hogy bírok belülni az autóba és onnan hogy fogok kiszállni?? Másnap reggel piszkosul darabosan mozogtam, míg be nem járódtak a lábaim. Bő 18 km-t mentünk, nagyon benézte a vezetőnk, mert ő azt mondta, lightos túra lesz, csak 9 km... Jah, sikerült duplázni... 🤔 Igazából nem bánom, utólag főleg nem, legalább próbára tettem magam, hogy bírok még ennyit menni, mert az utóbbi időkben max. 12-14 kilométereket mentünk. Aki azt mondja, ohh!  mi az a plusz 2-3 km, hát üzenem, piszok sok tud már lenni 😂😂 Az egyik legszebb látnivaló is rejtve maradt előttünk, mert hiába másztunk fel - egy jó kis combos emelkedőn -  egy magaslatra, a Rozsnyói medence totál ködben volt, úgyhogy egy méterre nem láttunk. Hazafelé jövet egy tenyérnyi hó nem volt sehol, teljesen elolvadt mindenütt.

Ennyi látszott a kankalinokból

Útban lefelé a jégbarlanghoz

Virágzó somfa

Somfa

Egy idő után elkopott a hó 

Egy mezőn rengeteg ibolya volt még 

Tüdőfű

Fogasír mező egy részlete 

Imádtam ❤️

Gyönyörű ❤️

Háttérben  Krasznahorka büszke vára 

Boroszlánt is láttam, többet is 

Ha odalépnek hozzám

 ...az utcán, mindig visszahőkölök egy kicsit, mert számtalanszor volt már, hogy aránylag normálisan kinéző hajléktalan kéregetett s ha nem adtam pénzt, igen durva reakciókban volt részem. Ma hárman is megállítottak, utcákat kérdeztek, utána gondoltam rá, milyen jó, hogy nem utasítottam el kapásból, hanem meghallgattam. Nagyon szégyelltem volna magam, ha kiderül, csak a tájékozódás miatt kérdezne engem. 

A piacra belépve szintén megdermedtem egy pillanatra, huhhh, mennyire nem szeretem már a tömeget, de hát ilyenkor rá kell tudni az embernek, ez van, egy két napos ünnep előtt "mind meghalunk ha nem esszük magunkat degeszre" szinten megy a vásárlás, a férjem szokta mondani: de hát ugyanannyit eszünk, mint egy sima hétköznapon vagy vasárnap. Meg is vettem mindent, én már biztos nem megyek a héten, abból gazdálkodok itthon, ami van/lesz. Kettőnknek amúgy sem kell sok, ebből is kiesik a péntek, a túra napja, gomba és zöldségfasírtot sütök csütörtök délután, azt viszünk kajázni. Szombaton főzőcskézek, három napra és kész. 

Tulajdonképpen azért jöttem most bejegyzést írni, igaz még egy cseppet arrébb van, hogy Áldott Húsvéti ünnepeket, jó pihenést, kellemes időtöltést kívánjak Mindannyiótoknak, szeretettel!  

Kommentekben

... néhol már siránkoztam egy sort, mert eszembe jutott, elgondolkodtam rajta, soha ilyen magányos nem volt/lesz a húsvétunk.  Az eddig itt élő lányomék azért hazajöttek, nem voltunk egyedül, de most egyikük sem jön haza, csak egy hónap múlva. 

Régebben meg szinte repültünk haza Anyukámhoz, Testvéremékhez. Tesómékhoz mehetnénk bármikor, tényleg szívesen látott vendégek vagyunk, de hozzájuk is mennek a gyerekek, ritkán látják őket, hagy örüljenek egymásnak, meg most voltunk otthon nemrég.

Sokszor volt olyan is, hogy valahová elutaztunk ilyenkor, de most az sem lesz, egyedül Nagypénteken megyünk túrázni Szlovákiába, a Gömör karsztvidékre. A többi 3 nap hogy fog eltelni? Phuuu, nem tudom. Ha rossz idő lesz, gubbasztás/olvasás /ejtőzés itthon, ha jónak ítéljük meg a kinti világot, akkor irány Tokaj és fel a hegyre vagy régóta tervezem Nyíregyháza - Sóstó múzeumfaluba ellátogatni. Meglátjuk...

Húsvétra nem sok készülődés lesz. Max. egy fajta süti, főzök sonkát, tojást, kolbászt és három napig azt esszük 😂😂Azért már tettem ki egy kis díszítést az étkezőben, barka ágakra aggattam színes tojásokat, meg egy kosárba raktam festett fatojásokat, sok éve megvannak. 

Ennyi lesz. Meg emlékezés a régi húsvétokra. Még mindig látom azt a fehér térdzoknis kislányt (időnként lecsúszik az a zokni a bokájáig) akinek majd befagy a seneke, mert ugye milyen is a húsvét időjárás szempontjából, - mindig hűvös, szeles, esős - de az új cipőt, ruhát meg kellett mutatni a "lovagoknak". Lesni izgatottan mikor nyílik a kiskapu, hogy ki jön éppen, irigykedni a fiú testvérre, hogy ő mehet locsolkodni és kapja a tojásokat, az a kislány meg nem és mélységesen fel van háborodva😆 Aztán az kislány nagylánnyá serdült, már nem leste a kiskaput ki jön, inkább elbújt a másik szobában, mert halálosan untatták a nagyfiúk, inkább hallgatta volna a rádióban a kívánságműsort, de az anyukája mindig kiparancsolta a kedvenc szobájából. Már nincs se az a kedves szoba és nincs az a nevetve terelgető anyuka, aki tudta,  magában hogy  "dühöng" egyszem lánykája a húsvéti locsolkodás miatt, miközben az lány mosolyt erőltetett az arcára, mert mit fog mondani az a fiú, jaj mert hát falun gyorsan szaladtak a hírek. Elmúlt.

Fotó a netről 

Mai szép

Ezt látva még el is hiszem: szép a városunk. 

Fotó a netről 

Más. 

Írja a most kiköltözött lányom, hogy nagyon jó visszajelzéseket kapott a főnökétől meg a kollégáktól. Ezekkel jellemezték: nagyon okos, ügyes, gyors felfogású, aki átlátja az összefüggéseket. Meg hogy csinos 😄és örülnek neki, hogy ott van. 

Büszke vagyok és nemcsak most. 

Mindkettőjükre ❤️

Vajon

... mi lehet a különbség (az árán kívül) babérlevél és babérlevél között? 5 gr mindkettő. Jaaa, hogy a neve? Na bumm, az íze, illata ugyanazt a célt szolgálja. Szerinted melyiket vettem meg?