



... minden tekintetben. A gyönyörű virágok, az időjárás és még a kedvem is annak ellenére, hogy nem igazán vagyok probléma mentes. A múltkorában írtam róla, hogy kihagyok egy túrát, mert kissé felfáztam és nem kockáztatok. Utána úgy ahogy rendbe jöttem, de ma reggelre megint eléggé necces/fájdalmas lett a helyzet. Háziorvos délután van s tudom nálam ilyenkor órák alatt nagyon eldurvul. Jó, próbáljuk meg az urológiát, persze időpont sehol, hogy is lenne. A sorszám osztó "császárnő" először elhajtott a fenébe, hogy na itt én be nem megyek, ha nincs időpontom. Olyan ideges lettem, hogy elbőgtem magam, akkor most mit csináljak? Háziorvos délután rendel, ad beutalót, elküld laborba, labor ki tudja mikor ad dátumot stb. addigra én kipurcanok, válasza : ne rakjam már rá az én terhemet, ő nem fogja megoldani. Kértem vissza az irataimat, de úgy látszik mégis megszánt, mert azt a tippet adta, hogy álljak oda az ajtóhoz és ha kijön valaki, mondjam el a bajomat. Szerencsére egy normális asszisztens volt, megkérdezte a főorvost, hogy ellát e így. A második jó pont, fogadott a doki. Ami még nagyon meglepett, annyira barátságos volt (egy idős orvos, szerintem rég nyugdíjas, de lehet muszáj dolgoznia, mert nincs utánpótlás) , hogy körbenéztem, hozzám beszél? Nagyon nem volt jó az eredmény, ++++ lett, megvizsgálta a vesémet ultrahanggal, ellátott jó tanácsokkal meg egy öt napos antibiotikum kúrával.
Ezt csak azért írtam le, mert manapság már csodának számít, ha csak úgy bejut az ember egy szakrendelésre és még ember számba is veszik. Jó pár évvel ezelőtt odaültünk egy szakrendelés elé, kivártuk a sorunkat és megkaptuk az ellátást. Ez lenne a természetes. Neeem, ma már kiváltság bejutni bárhová, Isten tudja hány hét, hónap után.
Pont olvastam Évánál, hogy nyáron kért és október közepére kapott időpontot egy létfontosságú vizsgálatra, ami megkímélte volna több hónap rettegéstől, félelemtől, bizonytalanságtól.
Szörnyű 🥺🥺
Gyönyörű idő van, szárad a föld a kertben, tegnap megmetszettem a rózsákat, csak hatszáznegyvehétszer szúrt meg a rózsa, mondtam neki mérgesen, hozom a baltát oszt kiváglak 😡 😂 na, csak annyit csináltam, meg lenyiszáltam a krizantém, zsálya, oregano szárait. Ma többet szerettem volna dolgozni kint, de azt mondta a doki, pihenjek. Így halasztom egy kicsit a munkát.
Jaaa, tényleg, tegnap megláttam az első gólyát ácsorogni egy fészekben. Valahogy még korainak érzem, de hát tudják ők, hogy mikor kell érkezni 😍
Tegnap elhoztuk a csempét, azt be kellett hordani hátra a teraszra, a sofőr csak a csemperagasztós zsákok cipelésénél segített, a csempéket mi ketten vittük be a férjemmel (30 doboz), hát nekem olyan izomlázam van a két karomban végig, hogy alig bírok fogni, de nem tudtam volna nézni, hogy egyedül hordja az emberem. Később vettem észre, illetve kíváncsiságból megnéztem, 19,5 kg egy doboz, az utolsókat már majd leejtettem, annyira nem volt erő a kezemben.
Na ez jó hosszú bejegyzés lett.. 🤔🤔